– Súlyos aszály tombol az ország jelentős részén, ráadásul a termelési és a betakarítási költségek is meredeken megemelkedtek. Aki bérelt területen gazdálkodik, annak egy további tétellel, a haszonbér megfizetésével is számolnia kell. Mivel a haszonbér a teljes bérleti időszakra, egységesen van meghatározva, elvileg ugyannyit kell fizetni egy aszályos évben, mint jó termés esetén. A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy vis maior esetén kedvezményt kapjunk a bérleti díjból – írja összefoglalójában dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára.
A cikk szerint amennyiben a haszonbérlő az időjárási vagy más természeti jellegű vis maior miatt legalább 30 százalékos hozamcsökkenést szenved, arra az évre őt haszonbérmérséklés illeti meg.
– Fontos, hogy a kedvezmény csak azt a haszonbérlőt illeti meg, aki legalább a helyben szokásos mértékű, de legalább 2500 Ft/AK/év bérleti díjat fizet a szerződés alapján (ez egyébként a Nemzeti Földalapból bérbe adott területek jelenlegi bérleti díja). Lényeges az is, hogy a haszonbér mérséklését a fenti feltételek fennállása esetén a felek nem zárhatják ki, de annak érvényesítését a bérlőnek kell kezdeményeznie – fogalmazott a főtitkár. Mint írta, a haszonbér mérséklésének mértéke legfeljebb a hozamérték-csökkenés mértéke. Szintén lényeges, hogy a bérleti díj mérséklése a bérlőt csak arra a földre illeti meg, amelyen a hozamérték-csökkenés bekövetkezett. Érdemes viszont azt is tisztázni, hogy ugyan a mérséklés igénybevételéhez a terméshozam csökkenése szükséges (például a termés 50 százaléka kiesett), de a haszonbér mérséklésének aránya már a hozamérték-csökkenéshez kapcsolódik (vagyis az előző évekhez képest kevesebb jövedelmet hozott a terület). Így az is előfordulhat, hogy a terményárak drágulása miatt kevesebb terméssel is elérhető a tavalyi bevételt, ezért a hozamkiesés még nem jelenti automatikusan a hozamérték-csökkenését is.
– Ha a bérleti díjat természetben fizeti a bérlő, úgy a fizetendő termény mennyiségét már előre, a szerződésben meg kell határozni. A jogszabály ilyen esetben is lehetővé teszi a bérleti díj mérséklését, ahhoz pedig, hogy milyen összeggel kell mérsékelni, a termény piaci értékét kell figyelembe venni – összegzi a szakember.
Bérlői oldalról az ilyen mértékű terményár-emelkedés esetén jóval nagyobb a bérleti díj értéke, mint korábban. Fontos, hogy a szerződést még ilyen esetben sem lehet egyoldalúan módosítani, csak a felek közös megegyezésével. Arra ugyan van lehetőség, hogy a haszonbérlő a bíróságon kezdeményezze a szerződés módosítását (hivatkozva a szerződéskori feltételek jelentős változására), de a bíróság ilyenkor azt is vizsgálja, hogy vajon a körülmények változása a bérlő rendes üzleti kockázata körébe tartozik-e.
A kárenyhítéshez hasonlóan a bérleti díj csökkentéséhez is a kormányhivatal igazolása szükséges a hozamcsökkenésről. A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a kiállított hatósági döntés kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval.
– Felmerülhet a kérdés, hogy termeltetési szerződés esetében mi a teendő. Ebben az esetben a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell, hogy vis maior esetén hogyan és milyen határidőben kell tájékoztatni a felvásárlót a terméskiesésről. Ha a termelő a bejelentésnek ennek megfelelően eleget tesz és csatolja a kormányhivatal igazolását a kár mértékéről, akkor fedezeti vásárlásra nem kötelezhető – zárta sorait dr. Cseh Tibor András.
Forrás: Agrokép
