Pénteken este asszonyfarsangot tartottak Békéscsabán, a Munkácsy Emlékház pincéjében.
Az asszonyfarsangon hajdanában a férfiak nem vehettek részt, ez az asszonyok számára az év folyamán az egyetlen olyan alkalmat jelentette, amelyet mulatozással, tánccal, vigalommal tölthettek el egymás között.
A Magyar Néprajzi Lexikon leírja, hogy Temesvári Pelbárt már a 15. században írt a dunántúli falvak asszonyainak erről a szokásáról.
Az összejövetel színhelye rendszerint valakinek a háza, pincéje, a fonó esetleg a kocsma volt. Az asszonyfarsang legtovább a Mátra északi lejtőjén fekvő, elsősorban szlovák, morva településű falvakban maradt fenn.
Asszonymulatságok az európai néphagyományban, főleg szláv és német nyelvterületen széles körben ismeretesek voltak.
A Munkácsy Emlékházban ezt a hagyományt elevenítik fel az utóbbi években a farsang végéhez közeledve. A péntek este is jó hangulatban, beszélgetéssel, borkóstolással, mulatozással telt.