Andersen egyszer szomorú, máskor vidám meséje a szeretet erejéről és a szeretet próbájáról szól.
A Királyasszony édesanya, tizenegy fiú után, kislánya világra jöttekor jobblétre szenderül; a gyász múltával a király új asszonyt hoz a házhoz. A mostoha nem szereti férje gyermekeit, sem a fiúkat, sem a lánykát. Elhatározza, hogy megszabadul tőlük. A fiúkat hattyúkká változtatja, a bátyjai után sóvárgó kislányt pedig vidékre küldi. A jószívű és kedves királylányka a falusiak kedvence lesz, megtanítják szőni-fonni, az állatokkal bánni. Álmában egyszer tündér alakjában megjelenik édesanyja, s felfedi a fiútestvérek visszaváltoztatásának egyetlen lehetőségét: tizenegy csaláninget kell szőnie, de senkinek sem árulhatja el titkát -történjen bármi. A királylány éjjel-nappal sző erdei kunyhójában, amikor megpillantja és beleszeret egy királyfi. Miután neki sem árulhatja el titkát, kicsiny híja, hogy boszorkányként meg nem égetik.
Galéria
Az előadáshoz a zenét Krulik Zoltán, a Makám Zenkar vezetője, zeneszerző készítette.
H. C. Andersen meséje nyomán
Írta: Király Levente
Bábok: Grosschmid Erik (Blattner-díjas)
Játéktér: Rumi László (Blattner-díjas)
Zene: Krulik Zoltán (Makám Zenekar)
Kosztüm: Fekete Dóra
Az előadás felújítását a Békéscsabai Napsugár Bábszínház műhelye végezte.
Rendező: Rumi László
Játszók: Balázs Csongor, Biró Gyula, Czipott Gábor, Czumbil Örs, Csortán Erzsébet, Gyarmati Éva, Soós Emőke
Zenészek: Lovas Gábor, Rákóczi Antal, Schäfer Szilveszter
