Az Újvilág sokak számára ma is szinte egzotikus célpont, egyben a lehetőségek hazája – így volt ez már 250 évvel ezelőtt is. De hogy akkor miként lehetett eljutni a távoli földrészre és miként lehetett boldogulni, erre az a kiállítás ad választ, amely a megyei könyvtárban látható, illetve szintén erről tudhattak meg többet azok a békéscsabai diákok, akik hétfő délelőtt megtöltötték a Békés Megyei Könyvtár 41-es termét.
Rendhagyó tanóra a 250 éves Amerika árnyékában
Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója elmondta: az Egyesült Államok 250 éves jubileuma kiváló apropót kínált arra, hogy a magyar közgyűjtemények és szervezetek felelevenítsék a két nemzet közös történelmi szálait.
– A vándorkiállítás az egész országot járja, az intézményeknek pedig lehetőségük van saját programokkal kiegészíteni az anyagot. Mi úgy döntöttünk Békéscsabán, hogy a középiskolás korosztályt szólítjuk meg egy rendhagyó tanórával – fogalmazott az igazgató. Mint hangsúlyozta, az amerikai-magyar közösségekről és a kivándorlás hullámairól szóló előadás nemcsak az állampolgári ismereteket bővíti, de a diákok látókörét is szélesíti. Mindig különleges élmény, amikor egy-egy szakterület elismert kutatója tart előadást a fiataloknak, az USA pedig ma is vonzó célpont számukra.
Több mint másfél millió sors – És a hazatérők titka
Az előadó, dr. Fenyvesi Anna, a Szegedi Tudományegyetem Angol–Amerikai Intézetének vezetője nemcsak kutatóként, hanem személyes élményei révén is jól ismeri az amerikai közeget, hiszen a kilencvenes években maga is öt évig tanult, és ott is doktorált az Egyesült Államokban, mielőtt hazatért volna.
Az egyetemi docens előadásában egy kevésbé ismert, ám annál meglepőbb történelmi tényre világított rá: bár Magyarországról mintegy másfél millió ember vándorolt ki az Újvilágba, egyharmaduk végül visszatért szülőföldjére.
– A magyarok jelentős része nem végleges emigrációként tekintett a kinti életre, ellentétben például a lengyelekkel, olaszokkal vagy görögökkel. Fiatal férfiak mentek ki szerencsét próbálni és keményen dolgozni, hogy a kint megkeresett pénzből itthon földet vásárolhassanak. Sokuknak ez sikerült is – magyarázta dr. Fenyvesi Anna.
Az egyetemi oktató kiemelte: a kommunizmus évtizedei alatt az amerikai rokonok emlegetése tabunak számított, így sok család elhallgatta a kinti kapcsolatokat vagy a visszatért felmenők történetét. Ha a mai fiatalok megkérdeznék a nagyszüleiket, könnyen kiderülhetne, hogy szinte minden második-harmadik család dédnagyapja vagy üknagyapja megjárta Amerikát. Ezek az elfeledett családi történetek a saját identitásunk részei.
A huszártisztektől az 56-osokig
A könyvtárban megtekinthető kiállítás az amerikai függetlenségi háborútól kezdve napjainkig mutatja be a magyar jelenlétet. Megtudhattuk: a függetlenségi küzdelmekben már ott harcolt Fabriczy Kováts Mihály huszártiszt is, aki az amerikai lovasság egyik megszervezője volt, de a Kossuth-emigráció, a századforduló tömeges kivándorlási hulláma, az 1956-os menekültek, valamint a rendszerváltás utáni ösztöndíjasok és munkavállalók is mind hozzátettek az amerikai-magyar örökséghez.
A kiállítás anyaga a Békés Megyei Könyvtárban tekinthető meg, lehetőséget teremtve arra, hogy a látogatók közelebbről is megismerkedjenek a határokon átívelő magyar történelem egy-egy fejezetével.
Galéria
