Amennyiben az órarend engedi, ne a legkorábbi órákra kerüljenek a legnagyobb koncentrációt igénylő dolgozatok és feleletek. A hétfői első óra különösen kedvezőtlen lehet a hétvégi ritmuseltolódás miatt – írja a Telexen megjelent cikkében Simor Péter alváskutató, az ELTE PPK egyetemi docense és Peer Kriszta gyerekpszichológus.
A szakemberek szerint a kamaszok reggeli fáradtsága nem feltétlenül lustaság vagy a rossz alvási szokások következménye. Serdülőkorban ugyanis természetes módon megváltozik a szervezet belső órája, így a fiatalok később álmosodnak el, reggel pedig nehezebben ébrednek fel. A serdülők biológiai ritmusa körülbelül másfél órával tolódik el az esti órák irányába. Emiatt sok középiskolás akkor sem tud korán elaludni, ha másnap időben kell felkelnie. A kutatások szerint a kamaszok jellemzően 6,5-7 órát alszanak, ami másfél-két órával elmarad az ajánlott mennyiségtől.
A tartós alváshiány pedig nemcsak fáradtságot okozhat, hanem a koncentrációt, a döntéshozatalt és az érzelmek szabályozását is megnehezítheti. „A reggeli nehéz ébredést először tünetként és információként kezeljük, ne jellemhibaként” – hangsúlyozzák a szakemberek.
A kilencórás iskolakezdés jelenthetne megoldást
Simor Péter és Peer Kriszta szerint hosszabb távon érdemes lenne a középiskolai tanítás kezdetét reggel kilenc órára áthelyezni. A nemzetközi kutatások alapján a későbbi iskolakezdés növelheti a diákok alvásidejét, csökkentheti a nappali álmosságot, javíthatja a mentális állapotukat, és mérsékelheti a késések, valamint a hiányzások számát. A tanulmányi teljesítmény javulásával kapcsolatos kutatási eredmények ugyanakkor nem teljesen egységesek.
