A tartós meleg miatt idén a csemegeszőlő két-három héttel hamarabb érik, a piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben megtalálható a hazai áru - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.
Az agrárkamara pénteki közleménye szerint jó minőségű termés várható, a megkérdezett gazdálkodók az átlaghoz képest 5-10 százalékkal több csemegeszőlőt szüretelnek.
Idén már július 20-25. körül megjelentek a piacokon a korai érésű hazai csemegeszőlő fajták, a napokban pedig már a középérésű saszla is piacképes.
A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén várhatóan előbbre tolódik a szezon. A napokban már 50-50 százalék a hazai és az import szőlő aránya az árusítóhelyeken. A hazai termés október végéig elérhető, de nyár végétől már az olasz és spanyol import is megjelenik, majd decembertől Dél-Afrikából, Brazíliából, Chiléből, illetve Indiából érkezik a csemegeszőlő.
Az agrárkamara hangsúlyozta: a csemegeszőlő-piacon a tapasztalatok szerint nagy tisztulást hozott az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése és az importszállítmányok ellenőrzése, ami sok tisztességtelen szereplőt szorított ki a kereskedelemből.
A saszla nagybani piaci ára jelenleg 250-300 forint körül van, a nagyobb bogyójú szőlőké 350-500 forint. A kiskereskedelemben változó árréssel kerül a fogyasztókhoz az áru. A magasabb minőségű csemegeszőlő árát nagymértékben meghatározza az import áruk ára, ami a jelenlegi forint-euró árfolyam miatt várhatóan magasabb lesz.
A közlemény szerint a magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kiló csemegeszőlőt esznek.
A csemegeszőlő-termesztés a borszőlőhöz képest munkaigényesebb tevékenység, és az időjárás is hatványozottan befolyásolja. Fontos az adott területnek, lehetőségeknek megfelelő fajtaválasztás, de ezt nehezíti, hogy nincsenek új hazai nemesítésű fajták. A külföldről behozott fajták viszont érzékenyebbek a hazai viszonyokra, hajlamosabbak a betegségekre. A csemegeszőlő-termesztésben nagy a tőkepusztulás kockázata, sok gombás betegség támadja a fás részeket, emellett vírusos és bakteriális fertőzések is pusztíthatják az állományt - emelte ki a NAK.
Forrás: MTI
