A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáit járva itt is, ott is güzüegér magtár-halmokra bukkanhatunk. A szorgos kis rágcsálók nagy mennyiségű táplálékot gyűjtöttek össze maguknak télire.
Idén a güzüegereknél gradációs év van, így a szokásosnál is több magtár-halom tarkítja a határt. A halmok akár másfél méter szélesek és fél méter magasak is lehetnek, s átlagosan 50 liter gyommagot raktároznak el benne a családok. A magvakat 8-10 centiméter vastag földréteggel borítják be. A güzüegerek egy évben akár háromszor is ellenek, egy alomban 6-8 utód van, így egy egérpár tavasztól őszig átlagosan egy húsztagú „szupercsaládot” hoz létre. A népes család együtt telel át a saját maguk által összehordott magtár-halomban, amely nemcsak élelmet, hanem biztonságot is nyújt számukra. A halom járataiban elvackolva töltik a telet, s tavaszig lassan elfogyasztják a felhalmozott táplálékot.
A természetvédelem szempontjából a güzüegereknek nagyon fontos szerepük van, ugyanis táplálékul szolgálnak a ragadozó madarak számára. Az egerészölyvek és a rétihéják gyakran egyenesen a halmokon ülnek, onnan lesnek az esetlegesen előbújó güzüegerekre. Az ártalmatlan kis rágcsálók tehát jelentősen hozzájárulhatnak a ragadozó madarak állományának stabilitásához.
Érdekesség, hogy régen a parasztemberek gyakran elbontották a güzüegerek magtár-halmait, s az abban lévő gyommagvakat saját gazdaságukban a baromfi etetésére használták fel. A házi egérre hasonlító güzüegerek kifejlett korukban is mindössze 20 grammot nyomnak, így a méretes magtárak felhalmozása igen szép teljesítmény tőlük. Nem hiába mondják a szorgalmas emberekre, hogy dolgoznak, mint a güzük!
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
