Azt azonban pontosan nem lehet meghatározni, hogy milyen forrásból származó gázmolekula kerül a földgázszállítási rendszerbe. Bár a magyar rendszeren összességében elégségesek a vezetékkapacitások, új alternatív forrásként reálisan leginkább Románia-Bulgária-Törökország felől érkezhetne nagyobb mennyiségben földgáz, azonban az ezen az útvonalon meglévő vezetékhálózati szűkületek feloldásához további fejlesztések szükségesek. Nagy lökést adhat a fekete-tengeri Neptun gázmező kitermelésének beindu
Az európai és magyar földgázfogyasztás is jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, a téli hónapokban közel 25 százalékkal kevesebb gázt használt fel a hazai lakosság és ipar, mint egy évvel korábban.
– Amikor az elmúlt 5-6 évben más fosszilis energiahordozóval együtt megkérdőjeleződött a földgáz „hídüzemanyag” szerepe, a nagy piaci szereplők jelentős mértékben visszafogták a földgázipari beruházásaikat. Most viszont, amikor az Európai Unió már jelentős erőt mozgósított az energiaátmenet minél gördülékenyebb megvalósítására, egyre erősebbé válik a felismerés, hogy a megújuló energia mellé mindenképp szükséges egy rugalmas és viszonylag nagy hatékonysággal felhasználható energiahordozó is, amely képes kiegyenlíteni a megújuló energia termelési egyenlőtlenségeit. Erre hatékonyan csak a földgáz képes – nyilatkozta Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Tavaly nagyon kifeszített helyzetbe kerültek a földgázpiacok és így a földgázszállítási rendszer is jelentős terhelést kapott, a működését mégis hiba nélkül tudtuk biztosítani. A legnagyobb eredménynek azt a rugalmasságot tartom, amivel kis túlzással olykor egyik hétről a másikra át tudtuk állítani a rendszereinket más betáplálási irányokra: volt olyan összekötőnk, ahol a megszokott irányú gázáramlást akár napokon belül többször is meg kellett fordítanunk. Míg korábban az ország gázellátása dönttően keleti irányból valósult meg, addig tavaly már 4,8 milliárd köbméter gáz jött be Szerbia felől, és 3 milliárdnál is több Ausztria felől.
forrás: portfolio.hu