A divattól az energiáig, több szektorban is újrahasznosítják Szicília leghíresebb citrusféléjének, a narancsnak a maradékát. A héjat és a magokat zöldebb és egészségesebb üzleti tevékenységekhez használják fel.
2011-ben Adriana Santonocito tervezőnek tanult Milánóban. Ekkor támadt az ötlete, hogy fenntartható textíliákat hozzon létre egy bőséges, természetes, és elpazarolt anyagból, ami ráadásul otthonában, a szicíliai Cataniában őshonos.
Az ötletet egy, a disszertációjában feltett kérdés inspirálta: Lehet-e könnyű selymet előállítani citrusfélék melléktermékéből, amit egyébként eldobnának vagy takarmánynak használnának?
Ez a kérdés különösen fontos Szicíliában, ahol az elmúlt ezer évben több ezer tonna citrusfélét préselnek, és ezzel nagy mennyiségű hulladékot állítanak elő.
Az igazi kihívást az jelentette a tervezőnek, hogy módot találjon a több száz tonna narancshéj újrafelhasználásának. Kreatív gondolkodásmódjának köszönhetően, lehetővé vált, hogy a gyümölcs rostjából ruhák készülhessenek.
Adriana Santonocito az egyetemi laborban találta meg kérdésére a választ, amit szabadalmaztatott is.
Már korábban is ismert volt, hogy a cellulózt ki lehet vonni a narancshéjból, de Santonocito felfedezte, hogy bizonyos kémiai szerek felhasználásával fonallá alakítható. Ez más textilanyagokkal, mint például pamuttal vagy poliészterrel szabadon keverhető és festhető.
Egyetemi kollégájával, Enrica Arenával közösen 2014-ben megalapították saját cégüket, az Orange Fibert, és selyem jellegű anyagokat árulnak ruhakészítőknek. A cég azóta 12 főre bővült, és helyi narancspréselő üzemekből kapják ingyen a hulladéknak szánt narancshéjat.
Idén ráadásul egy híres olasz divatmárka, a Salvatore Ferragamo ezt az alapanyagot használta fel a tavaszi-nyári kollekciójához.
Az Orange Fiber jelenleg még szezonálisan működik, amikor a gyümölcslégyárak is dolgoznak. De miután a narancshéjat cellulózzá alakítják, már lehetséges tárolni az anyagot későbbi felhasználásra.
Antonio Perdichizzi az Orange Fiber korai befektetője elmondta, hogy a cég azért tetszett meg neki, mert ellentétben a startupok nagy részével Olaszországban, ez nem digitális.
Bár Olaszország nem fektet sokat az innovációkba, de ragyogó ötletek így is napvilágot látnak” – tette hozzá Perdichizzi.
A narancshéj mint liszt
A narancs még a sütőipari termékeket is egészségesebbé teheti. Azok tovább megőrizhetik frissességüket egy új eljárásnak köszönhetően, amely innovatív és zsírmentes liszté alakítja át a narancs héját.
Az új technológiát jelenleg a Cataniai Egyetemen tesztelik, az eredmények bíztatóak.
Jelenleg szinte minden pékség zsírt, vajat, vagy margarint használ az ételkészítés során. De a kutatás szerint, a zsírok fele helyettesíthető a narancshéjból, magokból és a citrusféle további nem felhasznált anyagaiból származó lisztből.
Csakúgy, mint az Orange Fiber esetében, a kutatók itt is a helyi gyümölcslé üzemből kapják meg a nyersanyagot, amit alaposan átmosnak, szárítanak, feldolgoznak, majd fehérítenek.
Salvatore Barbagallo, a Cataniai Egyetem mezőgazdasági részlegének professzora szerint a liszt tökéletesen fenntartható, és szinte semmibe sem kerül. Ugyanakkor nincs hatása az élelmiszer ízére és illatára.
A kutató eddig 300 kilogrammnyi lisztet készített, amit a helyi pékségek vásároltak fel Acireale-ban, Catania közelében, hogy kipróbálhassák.
A szakácsok, bár konzervatívan álltak hozzá az új összetevőhöz, elégedettek voltak az eredményekkel, és a végeredményben nem tapasztaltak változást.
Ugyanakkor a lisztnek számos egyéb felhasználása is lehet, akár hozzáadható italokhoz az egészségesebb életmód jegyében – mind a táplálkozástudomány, mind az orvostudomány felhasználhatja előnyeit.
A narancshéj mint üzemanyag
Eddig a szicíliai gazdák a narancsot állati takarmányként vagy műtrágyaként igyekeztek hasznosítani, de akár értékes energiaforrás is lehet belőle.
Mussomeliben, Caltanissetta közelében lévő ókori városban
a narancs hulladékát biogáz előállításához használják fel, amit villamos energiává alakítanak.
Nuova Scala gazdasága tavaly több mint 16 ezer tonna narancshéjat használt fel, ezzel pedig 24 ezer kilowattóra energiát termelt.
A termelt energia természetesen függ a narancs mennyiségétől, a cég 2017-ben 22 ezer tonna narancshulladékra számít. Természetesen ezek a projektek a helyi gyümölcstársaságoktól függnek, amik évente több ezer tonna citrusmellékterméket hoznak létre.
Salvatore Imbesi, az AgrumiGel tulajdonosa szerint a fel nem használt narancs mellékterméből évente 40 ezer tonna keletkezik – amit a helyiek pastazzónak neveznek.
Az innovatív megoldásoknak köszönhetően a sűrített gyümölcsök drága hulladéka már nem hulladék többé, hanem egy izgalmas új termék, ami rengeteg felhasználási lehetőséget rejt.
Forrás: Origo
-400x225.webp)
