A nap sztorija – Ez történt 1969. február 8-án, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. február 8-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma a Békéscsaba 1969 évi költségvetésének tárgyalásáról szóló beszámolóra, a kondorosi Betyárcsárdában borozó kialakításáról szóló tudósításra és néhány rövid hírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Újabb ABC áruház – Befejezik a Tanácsköztársaság útja építését – Szobrot kap a Kulich – lakótelep

Az 1969. évi költségvetést tárgyalta a Békéscsabai Városi Tanács V. B.

A békéscsabai városház udvar 1968-ból (forrás: Korniss Péter/A kétszázötven éves Békéscsaba című könyvből

“Tegnap délelőtt tartotta ülését a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezúttal az 1969. évi költségvetési és fejlesztési tervet tárgyalták meg. E szerint az idén is újabb létesítményekkel gazdagodik a megyeszékhely, a megkezdett munkákat pedig befejezik. Többek között a Tanácsköztársaság úti lakásokkal együtt elkészül egy ABC-áruház, valamint a GELKA-szervíz új helyisége. A Szigligeti utcában 100 férőhelyes óvoda építését kezdik meg.

Nagy gondot fordítanak az idén is a további csatornázásra, a csapadékvízelvezető-csatornák építésére. Többek között a Péki és a Vozárik utcai nyílt csapadékvíz- elvezető-csatornát befedik. A Tompa utcában, a Sebes György utcában csatornát építenek, a hűtőház mögötti nádasok lecsapolósára is sor kerül, illetve befejezik a megkezdett munkát.

A Tanácsköztársaság út építésének befejezésére az idén szintén sor kerül. Ezenkívül a város területén több helyen készülnek új járdák és utak. Befejezik a Mokri utcai lakótelep belső útjainak építését is. Az V. kerület lakói szintén nagymértékben részesülnek a különböző beruházásokból. Így többek között már elkészült a szolgáltatóház terve, melynek építéséhez előreláthatólag az idén hozzákezdenek. Készülnek a fürdő tervezési munkái is. Ennek létesítéséhez termálkutat fúrnak. A fejlesztési tervben szerepel többek között az is, hogy a Kulich Gyula Lakótelep szobrot kap.

A végrehajtó bizottság reméli, hogy a tervek, elképzelések megvalósításához a lakosság az idén is jelentős társadalmi munkával járul hozzá. Az elmúlt évben a társadalmi munka értéke 2 millió 157 ezer 913 Ft volt, s ez a biztosíték arra, hogy a tervek megvalósítását a lakosság ez évben is teljes mértékben támogatja.”

 

Mai kommentár: Ahogy 1969-ben, úgy Békéscsaba életében az év első hetei ma is a település költségvetési tervezéséről szólnak. Mint látjuk, a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai igyekeztek elkerülni azt, hogy a fejlesztések csak egy-egy kiemelt területet érintsenek a városban, vagyis minden kerületbe ígértek valamit az elvtársak. A tervek egy része a beígért határidőre, egy része néhány év késéssel, egy része pedig sok évtizeddel később valósult meg. A tervezetnek vélhetően a Kulich Gyula Lakótelepen örültek a legjobban, hiszen az ő életüket egy nagyon fontos fejlesztés, egy szobor felállítása tette volna komfortosabbá. Az ott élők remélhetőleg lerótták köszönetüket a tanácsban őket képviselő tagnak!

 

 

Pinceborozót nyitnak a kondorosi Betyárcsárdában

“Megkezdték a kondorosi Betyárcsárda bővítését, átalakítását. A vendégek alagúton juthatnak majd a boltíves pince-borozóba, amelyet korabeli faragott bútorokkal, kovácsoltvas lámpákkal tesznek hangulatossá. Helyreállítják az egykori búboskemencét és pecsenyesütő sarkot Ismét helyére kerül az örökmécses, amelynek pislákoló fényénél menekültek hajdan a kéményen át a betyárok a pandúrok elől. A padlástérben házi múzeumot rendeznek be. Rózsa Sándor fokosát, fegyverét, továbbá jellegzetes betyáröltözéket láthatnak a vendégek. A csárda bővítésével egyidejűleg a kondorosi termálfürdőben 30 személyes turistaszállót rendeznek be. A helyreállított alagutas Betyárcsárdát stílusosan Sándor napján nyitják meg.”

 

A csárda egyik első ábrázolása (forrás: timelord.blog.hu)

 

Mai kommentár: A csárda szó jelentése puszta kocsma, melyet az utazók használták pihenésre. A török hódítás idején sok település pusztult el az Alföldön, a csárdák a megmaradt települések között egy órányi járásra jöttek létre, 15 – 20 kilométerenként. Egy részük itatóhely, más részük szálláshely is volt, tulajdonosaik bérlők voltak, vendégeik kalmárok, csikósok, betyárok, juhászok, árusok. A Kondorosi Csárda története több mint 250 évre nyúlik vissza. 1750 körül épült az első csárda, minden bizonnyal vályogból és nádból. Egy 1783-84-es katonai térképen már megtalálható, hét út kereszteződésénél épült. Ezek a települések: Szarvas, Endrőd, Mezőberény, Békés, Csaba, Arad és Orosháza. A XIX. században volt a csárda fénykora, s ekkor virágzott a betyárvilág is, a betyárok a csárdában bujdostak üldözőik elől. 1875-ben a csárda falualapító tényező volt és 1914-ig eredeti formában üzemelt. A második világháború után raktár, majd pártház volt. 1954-ben kezdték újra csárdának használni. Majd elérkezünk 1969-be, amikor az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, vagyis az ÁFÉSZ borozót nyitott benne. A kondorosi csárda megérdemel egy önálló történetet, melyre a későbbiekben visszatérünk.

 

Rövid hírek

“- FEJTÖRŐVERSENY. Február 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában farsangi népszokásokról fejtörőversenyt rendez a pajtás klub.

– HALÁLOS BALESET. Debreceni Sándor 26 éves segédmunkás a gyomai vasútállomáson rossz vonatra szállt, s tévedését csak akkor vette észre, amikor a szerelvény már elindult. A fiatalember leugrott a vonatról, de olyan szerencsétlenül esett, hogy sérüléseibe belehalt.

– MŰVÉSZTALÁLKOZÓ. a TIT Művészeti Szakosztályának rendezésében 1969. február 12- én, szerdán este 7 órakor a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában Somogyi József szobrászművész találkozik a megye képzőművészeivel és a képzőművészek barátaival.

 

Az áhított alumíniumtábla (forrás: vatera.hu)

– PARKOSÍTÁS. Körösladányban az idén a község parkosítására 50 000 forintot terveznek fordítani. Ebből az összegből a község központjában új parkot létesítenek.

– SZALAGAVATÓ BÁL. A Békéscsabai Új Gimnázium és Szakközépiskola KlSZ-szervezete és szülői munkaközössége szerdán este nagy sikerű szalagavató bált rendezett a megyei művelődési házban, melyen a társiskolák növendékei is részt vettek.

– KIK A LEGERŐSEBB DOHÁNYOSOK? Világviszonylatban az amerikaiak a legerősebb dohányosok, az évi átlagfogyasztás 3860 cigaretta. Őket követi Anglia 2830 darabbal, majd Írország, Svájc és az NSZK.

– BÉKÉSCSABAI CIKKEK A PRÁGAI KIÁLLÍTÁSON. A Hajtómű- és Felvonógyár a márciusban megrendezésre kerülő Prágai Ipari Kiállításon több termékét is bemutatja. A békéscsabai gyáregység a festékszóráshoz használatos olyan új műszereket, berendezéseket készít, amelyek eddig még nem kerültek forgalomba. A kiállításon ezeket mutatják be.

– TISZTASÁGI MOZGALOM. Az elmúlt évben megyénkben tovább szélesedett a tisztasági mozgalom. Ennek eredményeként a vöröskeresztes aktívák 67 936 lakóházat értékeltek, s ebből 13 539 érte el a „Tiszta udvar, rendes ház” megtisztelő címet.

– KULTURÁLIS VETÉLKEDŐ. A füzesgyarmati művelődési ház február 9-én, vasárnap délután 2 órakor rendezi meg a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére kiírt kulturális szemlét.

– FILMVETÍTÉS NYEREMÉNY-KIFIZETÉSSEL. A dombegyházi mozi történetében alighanem egyedülálló lesz az a filmvetítés, amelyet kedden este 6 órakor tartanak. A „Hét katona meg egy lány” című film bemutatása előtt adják át a község pillanatnyilag legszerencsésebb emberének, Papp Andrásnak a 13+1-es totó telitalálatért járó 296 ezer forintot

– VILLAMOSÍTÁS. Az idén a szarvasi városi tanács jelentős összeget fordít a külterületi Motyói Szőlők villamosítására, összesen 120 ezer forint ráfordítást tervezett erre a célra.

– AZ ÉLELMES. Egy idős ember a pisai ferde toronynál napokon át nyugta ellenében díjat szedett be a külföldi autótulajdonosoktól, akik megálltak a toronynál. Az egyik kíváncsi turista, miután fizetett, elolvasta a nyugtára nyomtatott szöveget: Igazolom, hogy ön biztosította az autóját arra az esetre, ha a torony leomlana.

– NAGYOTHALLÓ KÉSZÜLÉKET IS JAVÍT A GELKA. Január elsejétől a békéscsabai GELKA-szervíz az SZTK-val megkötött megállapodás értelmében nagyothalló készülékeket is javít. Az új szolgáltatás lehetővé teszi, hogy így hamarabb kerüljenek vissza tulajdonosaikhoz, a javítás után a készülékek, azelőtt ugyanis Budapestre kellett küldeni.”

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve az 1969. február 8-ai mínuszosokból kiemelkedik a Békés megyét érintő „Tiszta udvar, rendes ház” megtisztelő címről szóló hír. Az 1950-es években induló mozgalom célja a rend és a tisztaság fenntartása, valamint a kulturált környezet megőrzése volt. A Kádár-korszakban a tábla presztízs értékkel bírt, ugyanis nem akárki szögelhette ki a háza falára. Nem volt elég a virágos kert és a rendezett konyhakert, az egész portát szépen, tisztán kellett tartani. A mozgalom dr. Seres Géza nyomán szerveződött, és az egész országban nagy hagyománya volt. A felelősök körbejárták a házakat, majd, ha úgy ítélték meg, hogy a porta megfelel a szigorú szabályoknak, átadták a nagy becsben tartott alumínium táblát, amin ez állt: Tiszta udvar, rendes ház. A kis alumíniumtábla önálló történetért kiált.

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. február 8-ai Békés Megyei Népújság címlapján jelent meg A hócsata képekben című írás egyik illusztrációjaként.

 

 

A felvétel képaláírást is kapott: A kavargó hóesésben percek alatt telerakódtak a váltók a békéscsabai állomáson. Éjjel-nappal dolgoztak a pályafenntartók.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás: