A nap sztorija – Ez történt 1969. április 1-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. április 1-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma a lap árának emelését és egyéb változásokat közlő vezércikk, a dévaványai Kádár Ferenc népművészről szóló beszámoló, továbbá egy igazi, bolondok napi hírösszefoglaló kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Hűséges tízezrek

“Mától kezdve tömöttebb lesz a postások, újságárusok táskája, standja. A mai naptól hetenként tizenkettő, havonta 50 oldallal bővebb terjedelemben, gazdagabb tartalommal jelenik meg vidékünk lapja: a Békés megyei Népújság. S amint az az első jelekből kitűnik – a terjedelembővüléssel járó áremelés ellenére – kitartanak mellette a hűséges tízezrek. Kitart a mintegy 25 ezer előfizető, a napi 30 ezres olvasótábor, s ez a ragaszkodás a lap iránti megértést, a bizalmait tükrözi.

Népújság-olvasók Békéscsabán, a Csaba Szálló előtti újságpavilonnál

Ez a bizalom félreérthetetlenül annak a pártpolitikának szól elsősorban, amely több mint egy évtizede töretlen, nyílt és őszinte, amely igyekszik felfogni és kielégíteni népünk vágyait, akaratát és törekvéseit. Annak a politikának szól, melynek a mi lapunk is nap mint nap méltó közvetítője és szószólója.

Pártlap vagyunk. S mint a párt, úgy mi is a népet szolgáljuk. Pártlapot, de egyúttal néplapot csinálunk. Országos tervekről, elgondolásokról, határozatokról szólunk, s egyben szűkebb hazánk népének derűs vagy olykor borús életéről írunk. Ez a törekvésünk. S az utóbbi időiben különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy pártlapot, s egyben néplapot csináljunk, vállalva ezzel a lapkészítés néha nem kevés gondját-baját. De mint életünk során annyiszor a gondban, most is hű segítőtársakra találtunk. Olvasóink ezrei jelentkeztek a múlt hetek folyamán és a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolva, számtalan hasznos tanácsot, útbaigazítást adtak. Több mint ötezren írták meg elismerő vagy dorgáló, javaslatokat tartalmazó megjegyzéseiket. Igaz, temérdek a kívánság, a javaslat, de ez a jó, hiszen a tornyosuló tennivalók csak serkentik, fokozzák tenni akarásunkat. Egyben örömet is jelent, hiszen a legnagyobb öröm az újságírónak, szerkesztőnek, terjesztőnek, ha az olvasók népes táborának közreműködésével, tartalomban egyre gazdagabb lap kerül az olvasók kezébe. Csak így, ilyen módon válhat igaz baráttá az olvasó és az újság.

Az is igaz, hogy néhány jó barát megválik tőlünk. Ezt sajnálattal kell tudomásul vennünk. Sajnálattal azért, mert leghűségesebb olvasóink egy részéről van szó: a kisjövedelmű nyugdíjasokról. De mégsem válunk el örökre. Rájuk is gondolunk és kívánságukat – hogy hetenként egy alkalommal az egész heti rádió és tv-műsort közöljük – teljesítjük.

Mától kezdve terjedelmesebb lesz a Békés megyei Népújság és most rajtunk a sor. Szerkesztőségi gárdánk a terjedelem adta lehetőségekkel élve igyekszik az olvasó igényeit kielégíteni. De várjuk kedves olvasóink további támogatását is. Várjuk tudósítóink, olvasóink leveleit, észrevételeit, melyek naponta kapcsolnak össze bennünket az élettel, a valósággal.”

 

Mai kommentár: Hetek óta beharangozók sora adta tudtunkra, hogy 1969. április elseje komoly, nagy változásokat hoz az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapjában. Az újság árának emelkedéséről azonban hallgattak a szerkesztők, erről a mostani vezércikkben értesülhettünk. A 25 százalékos áremelés messze túlmutat az év inflációs adatain. Maga az infláció is csak az 1968-ban beköszöntő új, gazdasági mechanizmusnak köszönhetően lett kimutatható. Az enyhülés, a rugalmasságra törekvés az inflációnak is teret engedett. Az árak valamelyest a gazdaságpolitika eszközévé váltak, már nem voltak teljesen függetlenek a piaci hatásoktól. Ennek ellenére – a megnövekedett oldalszámoktól függetlenül – az áremelés túlzottnak tűnik, hiszen 1969-ben a KSH adatai szerint a legfontosabb áruk és szolgáltatások is mindössze 1,4 százalékkal emelkedtek. Az aláírás nélküli vezércikk két legfontosabb mondata közül az első egy vallomás: „Pártlap vagyunk. S mint a párt, úgy mi is a népet szolgáljuk.” A másik pedig utópia, melyben a lap készítői vélhetően töretlenül hittek: „… A bizalom félreérthetetlenül annak a pártpolitikának szól elsősorban, amely több mint egy évtizede töretlen, nyílt és őszinte, amely igyekszik felfogni és kielégíteni népünk vágyait, akaratát és törekvéseit.”

 

 

Hetven éve szólaltatta meg a nádsípot az ősi hangszer dévaványai mestere

“Országos hírű népi zenész, a Népművészet Mestere, Kádár Ferenc dévaványai lakos. A 78 éves mester búboskemencés kis lakásában él a faluszélen, villany sem világít a kis szobában, de a táskarádió elhozza ide is a rajongásig szeretett magyar nótákat, népdalokat.

Kádár Ferenc (forrás: kozterkep.hu/Szórád Péter)

Ha híres zenekarok játszanak a rádióban, Kádár Ferenc előveszi a pásztorok ősi hangszerét, a nádsípot, s otthonában halkan kíséri a zenekart.

70 évvel ezelőtt sikerült megszólaltatni a sajátos hangszert, nagyapjától tanulta a szép magyar nótákat, s gulyaőrzés közben – eleinte csak időtöltésből – fújta a nádsípot. Később megtanult tárogatózni, börökszárból, rézcsőből, bodzafából is készített népi hangszert, hegedűn, citerán is szépen játszik, de a nádsíp a legkedveltebb hangszere.

Dévaványán nem megy ki a divatból egyelőre az ősi pásztorvilág hangszere. Kádár Ferenc két unokáját és még több fiatalt tanított meg furulyázni, citerázni. Nagyon szeretett még tájképet festeni, fafaragásai pedig hazánk határain túlra is eljutottak.

 

Mai kommentár: Kádár Ferenc 1891-ben született Dévaványán és a településen élt egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig. Az egyszerű pásztorember kiválóan játszott a népies fúvós hangszereken, a nádsípon, furulyán, klarinéton, tárogatón, de tudott hegedülni, szépen énekelt, és a fafaragást is mesteri módon művelte. Kodály Zoltán is járt nála, Isten áldotta tehetségnek nevezte. 1953-ban a Magyar Rádió Falurádió című műsorának mikrofonja előtt Lehel kürtjét is megszólaltatta. Ez a művelet azért sikerült, mert észrevette, hogy a kürt palástján repedések voltak, ahol elszökött a hang, és ő ezeket a repedéseket kályha-samottal és méhviasszal tömte be. 1958-ban elsők között kapta meg a Népművészet Mestere címet. A mesterség értékeit nemzedékeken keresztül megőrizték a leszármazottak, ma élő dédunokája birtokában van a hangszerkészítés és megszólaltatás ősi tudásának. A mester dédunokája Kádár Ferkó – a tradícióknak megfelelőn művészember – Békés megyében él és Fotószínházával sok éve kápráztatja el a helyieket és az idelátogatókat.

 

 

Április elsejei aktualitások

Javul a helyi közlekedés

 

ENYÉM A VÁR…

“Nyilvánosság elé lép a Békés megyei Írók Köre. Az idei nyáron, a Gyulai Várjátékok keretében mutatják be kollektív drámájukat Enyém a vár, tied a lekvár címmel. Az előadást – vendégművészként – Lawrence Olivier rendezi.

 

LAKÁSKIUTALÁS

A tanács legutóbbi ülésén született határozat szerint, a Békéscsaba központjában épülő, 9 emeletes toronyház luxus kivitelű lakásait sokgyermekes, munkáscsaládoknak utalják ki.

 

Korabeli képaláírás. Tegnap szállt le az első személyszállító helikopter Békéscsabán, a Kossuth téren. Mától rendszeresen közlekedik a légijárat a városközpont és a vasútállomás között Az AKÖV vezetősége – az új mechanizmus jegyében – így teremt konkurenciát magának és azt reméli, hogy a légiközlekedési eszközök forgalomba állítása még jobb munkára serkenti az autóbusz- és taxiközlekedés dolgozóit.

 

JÓ GYÁRTMÁNY

A Sarkadi Cukorgyár újítóinak a javaslatára, a cukorrépa-feldolgozás melléktermékeként jelentkező ecetet is hasznosítják: Savanyú cukorkát állítanak elő. Máris több nyugati cég érdeklődik az új gyártmány iránt.

 

APAÁLLAT SKÓCIÁBÓL

Szenzációs hírt kaptunk a lótenyésztéséről világszerte híres mezőhegyesi gazdaságból. Nyugat-Skóciából egy fajtiszta hintalovat vásároltak, mert a szakemberek azt remélik, hogy ezzel keresztezve az ismert lófajtákat, különleges, ringó járású hátas paripákat nyernek.

 

JÖHETNEK A TURISTÁK

Megszűnik Szarvason a szállodahiány. Az évről évre növekvő idegenforgalom szem előtt tartásával, a találékony szarvasiak az Arborétum fejlesztésével oldják meg a szállodahiányt. Új, két- és négyszemélyes, kényelmes padokat helyeznek el az árnyas fák alá. A reggeli ébresztésről a parkőrök gondoskodnak.

 

BARÁTSÁG, SZERETET

A gyulai focibarátok úgy határoztak, hogy április 1-től kezdődén egy emberként csatlakoznak a csabai Előre szurkolótáborához és hangszálaikat nem kímélve, szeretett csabai barátaikkal vállvetve, buzdítják az NB I B-s együttest minden mérkőzésén.

 

FÖLDALATTI ÉPÜL

Miért épül lassan Békéscsabán a Tanácsköztársaság útja? – teszi fel a kérdést sok olvasó. Az illetékesekhez közel álló körökből kiszivárgott, megbízható hírek szerint azért, mert az útkorszerűsítéssel párhuzamosan, földalatti vasút is épül a megyeszékhelyen. A Delikátesz borozót köti, maid össze a vasútállomás restijével. A spicces verdégek közlekedését mozgólépcsők segítik.

 

ÓCEÁNJÁRÓK SZANAZUGBAN

Szanazugot bekapcsolják a nemzetközi hajóforgalomba. Vízügyi szakemberek kidolgozták a Körösök hajózhatóvá tételének átfogó tervét. Mélyítik, kotorják a medret és előre láthatólag jövő év április 1-tól kezdődően, óceánjárókat is fogadhat a szanazugi kikötő.

 

TENYÉSSZÜNK OSZTRIGÁT

Osztrigatenyésztésre rendezkednek be Békéscsaba új lakótelepein. A talajvízzel elárasztott pincéket eddig semmire sem tudták használni a tulajdonosok. Az idei tavaszon nagyobb mennyiségű tenyészosztrigát vásárolt az OTP Dalmáciából és megkezdte az ehető tengeri kagylók nagyüzemi tenyésztését a Mokri utcai telepen.

 

ÜVEGRUHA – HÖLGYEKNEK

Az Orosházi Üveggyárban rövidesen megkezdik a teljesen átlátszó női ruhák sorozatgyártását. Ezek exportra kerülnek, a hazai kereskedelem – a nőtanács kívánságára – kizárólag tejüvegből készült kollekciót rendelt.

 

FÖLÖTTÉBB GYANÚS

A megyei rendőrség széles körű nyomozást folytat a lakosság bejelentései alapján. Alapos gyanú merült fel ugyanis az iránt, hogy a fancsikapusztai bisztróban nincs minden rendben. E vendéglátó egység ugyanis az egyetlen a megyében, ahol az utóbbi 5 évben sem verekedés, sem bicskázás nem fordult elő.”

Békés Dezső

 

Mai kommentár: Békés megye olvasóközönsége az elmúlt fél évszázadban már hozzászokhatott, hogy a megyei lap április elsején – mely a magyar népszokás szerint a bolondok napja – megvicceli őket. Íme a bizonyíték, hogy a napilapnál valóságos tréfamesterek dogoztak 1969-ben. Ezek a megyei vonatkozású hírek mindegyike remekmű és ötven év távlatából is mosolyt csalogat az arcunkra.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. április elsejei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg a „Nagy falu”-ból ipari város – Séta az épülő, szépülő Békéscsabán című írás illusztrációjaként. Az anyagot a Békéscsabai Városi Tanácsi Végrehajtó Bizottságának függetlenített vezetői állítottak össze az elmúlt évek fejlődéséről és a távlati tervekről. A felvétel képaláírást is kapott: Az épülő szálloda és mögötte az Ifjúsági Ház. A fotót Demény Gyula készítette.

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás: