A nap sztorija – A Te gyereked iszik elég tejet?

Az egészséges táplálkozás szerves részét képező tejet 1957 óta minden évben világnappal ünnepeljük, 2001-től az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, vagy ahogy a legtöbben is merjük, a FAO kezdeményezésére június 1-jén. Eddig összesen 160 ország csatlakozott a világnaphoz, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a tejfogyasztás fontosságára és az egészséges táplálkozásban játszott szerepére. A 160 országhoz most jelképesen csatlakozik a behir.hu is, ezért mai sztorink főszereplője a tej. Megnézzük, hogy elegendőt iszunk-e belőle, foglalkozunk az emberiség történelmében betöltött szerepével és megnézzük, hogy milyen típusaival találkozhatunk a lakótelepi játszótér mellet kisbuszban, illetve a boltok polcain és ezekről mit kell tudnunk.

 

Így iszunk mi

Az egyik nagy, hazai csomagolótermékeket előállító cég 2011-ben készített felmérést a magyar társadalom tejfogyasztási szokásairól.

A kutatás szerint világátlagban a Föld lakossága fejenként 33 liter tejet fogyaszt évente, nem csupán országonként, de földrészenként is jelentősen eltérő mértékben.

A legtöbb tejet Ausztrália és a Csendes-Óceán térségében fogyasztják, 93 liter fejenkénti éves fogyasztással. Észak-Amerikában 69 litert, Nyugat-Európában 67 litert isznak évente, míg Nyugat-Ázsiában mindössze 9 liter, Dél-Kelet Ázsiában pedig csupán 5 liter az átlagos fejenkénti tejfogyasztás évente.

 

Mi, magyarok nem csupán a világ, de az Európai Unió 61 liter/fős átlagát is felülmúljuk fejenkénti 67 literes éves tejfogyasztásunkkal.

 

Magyarországon naponta átlagosan 1,8 deciliter tejet iszunk, ami azonban még mindig elmarad a táplálkozási tanácsadók, újmagyarul dietetikusok által javasolt napi fél literes mennyiségtől.

 

 

Vajon sok ez, vagy kevés?

Tudni kell, hogy hazánkban az általános iskolások csaknem fele egyáltalán nem iszik tejet, közel kétharmaduk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a gyermekeink kétharmadának elégtelen a napi kalciumbevitele, és az, hogy egyes vitaminokból nem jutnak elegendő mennyiséghez.

Viszont azt is tudni kell, hogy ezzel ellentétben évek óta rohamosan nő a szénsavas üdítőitalok fogyasztása a tizennégy év alatti korosztályban.

Az 1990-es években bekövetkezett drasztikus fogyasztás-visszaesés tudományosan kimutathatóan negatív következményekkel járt az egész népesség, különösen a fiatalok egészségi állapotára.

Pedig a tej összetétele ideálisnak mondható, mert mindent tartalmaz, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Emészthetősége kiváló, energia-összetétele kedvező, ez utóbbit a zsírtartalom változtatásával módosítani is lehet. Jelentősége már önmagában is magas biológiai értékében rejlik, ráadásul különféle technológiai eljárásokkal még értékesebb termékekké dolgozható fel. Ilyen sokunk kedvence, a Túró Rudi, melynek történetével rovatunk szombaton foglalkozik.

 

A “tej-család” tagjai (forrás: lakihegyradio.hu)

 

 

A tej története

A legtermészetesebb emberi táplálékok egyike a tej. Kevés olyan biológiai termék van, amely annyi formában szerepelne az emberiség táplálkozás-kultúrájában. Se szeri, se száma a tejből készült termékeknek, a „tejcsalád tagjainak”, amelyek a történelem során kialakultak a világ különböző  tájain, hozzájárulva népek,  népcsoportok  fennmaradásához,  sőt, napjaink élelmiszerválasztékát is nagyban gazdagítják. „Ez az első kezdeti táplálék, amely maga a titok, az étel egyértelmű fogalma a világon” írja Feuerbach Ludwig német filozófus 1866-ban.

A tej az első táplálék a születés után az emberek és sok állat számára. A tej összeköt bennünket az emlősállatok világával, egyúttal az élet továbbadásának biztos záloga.

A tej kultúrája egyidős az emberi történelemmel, általa nyomonkövethető a társadalom gazdasági fejlődése, a tudomány és a technikai haladás, sőt még a hitélet módosulása is.

A tej története szerteágazó. Szinte lehetetlen a teljesség bemutatása, hiszen számos népről, népcsoportról kellene említést tenni, amelyek hozzájárultak az emberiség történetében a tej sokoldalú hasznosításához. A tej történetén elgondolkodva azt is figyelembe kell venni, hogy a világ egyes térségeiben a tejet adó háziállatok fajai eltérőek, attól függően, hogy a történelem során az adott tájon melyik kérődző állat háziasítására nyílt lehetőség.

 

Az általános iskolás gyerekek fele nem iszik tejet (forrás: huffingtonpont.com)

 

 

Öntsünk tiszta tejet a bögrébe!

Valódi, házi, őstermelői tejhez csak kevesen jutnak, hiszen a háztáji tehéntartás gyakorlatilag ma már a legkisebb falvakban is megszűnt. Régen nem divat már esténként a zománcos tejeskannával házhoz menni a friss, még habzó, tőgymeleg tejért, amelynek forrását – az esténként a legelőről komótosan ballagó, szép virágneveket viselő tehénkéket – is név szerint ismertük.

Friss, vagyis hőkezeletlen termelői tejhez ma is hozzá lehet jutni, és nem csak piacokon. A városokban számos helyen megjelentek a termelői tejkimérések.

Ezek többnyire egy-egy kis furgon platójára állított, rozsdamentes acéltartályból kínálják az adott tehenészetben előző este, jó esetben aznap hajnalban lefejt tejet. A köztudatban elterjedt, hogy a kimért tej egészségesebb, mint a különböző hőkezeléseken átesett, csomagolt tej.

Azonban a hőkezeletlen tej veszélyes is lehet, főleg az olyan forró napokon, mint a mai. Ezért termelői tejet csak biztos forrásból vegyünk, ahol megfelelő higiéniai körülmények között kezelik és szállítják, de még így is csak hőkezelés után ajánlatos fogyasztani.

Az üzletekben, hipermarketekben szinte zavarba ejtően nagy a csomagolt, zacskós-dobozos-flakonos tejek választéka. Amennyiben vesszük a fáradtságot és megismerünk néhány alapfogalmat, akkor biztosra mehetünk és tudatosabban vásárolhatunk tejet, tejterméket. A dobozos tejek között van pasztőrözött, amelynek hőkezelését csak alacsonyabb hőfokon (65 Celsius fokon) végezték, így rövidebb ideig tartható el. Ez az idő hozzávetőleg 3 nap.

 

Melyiket válasszam? (forrás: nosalty.hu)

 

Az ESL (Extend Shelf Life hőkezelés tulajdonképpen az UHT technika és a pasztőrözés között áll) tejek már 21 napig eltarthatók, mert 120 fok körüli hőmérsékleten hőkezelték.

Az UHT (Ultra Hight Temperature Treated Technology, vagyis ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelést, vagy más néven ultrapasztőrözést jelent) tejeket pedig igen magas, 135 foknál magasabb hőmérsékleten, így akár fél – egy évig is eltartható. Ezeknek az ultrapasztőrözött tejeknek kissé édesebb az íze, mivel a bennük lévő tejcukor karamellizálódik.

A felsoroltak mind valódi tejek, kizárólag friss tejből készülnek. A tartósítás során UHT hőkezelésen mennek át, és csíramentes körülmények között szintén csíramentes, aszeptikus csomagolóanyagba kerülnek, így garantáltan biztonságosak. A friss tej és az UHT tej makro és mikro tápanyagtartalma majdnem ugyanaz, a proteinek, vitaminok és ásványi anyagok aránya pedig gyakorlatilag nem különbözik a két hőkezelési eljárással kezelt tej esetében, így az UHT semmiképpen nem minősíthető kevésbé egészségesnek, mint a gyorsan romló, hőkezelés nélküli házi, kimért tej.

 

 

Mit tehetünk?

A tudatos szülő tisztában van azzal, hogy a gyermekét érő folyamatos rekláminzultus ellen nem tud védekezni. Mindannyian dobtuk már el a krumplihámozót azért, hogy elkapcsoljunk a televíziós gyerekcsatornán alattomosan megjelenő reklámblokkról, a napi bevásárlást is igyekszünk nélkülük megoldani, az autóban ezredjére is Gryllus Vilmos Maszkabálját hallgatjuk az óvodába menet. Gyermekünk mégis naprakész a cukrozott löttyök piacán. És mi, szülők marcangoljuk magunkat, hogy mit és hol rontottunk el, pedig nem erről van szó. Az éves szinten milliárdokat költő multicégek ellen nem tudunk harcolni. Amit mi tehetünk, az a példamutatás: ha gyermekünk azt látja, hogy a hűtőben midig van tej és a szülők a reggelihez tejet isznak, nem pedig egyéb folyadékot, akkor ez rögzül és a napi rutin részévé válik. Minden ellenkező eset öngól és csak a gyermek egészségét romboló, a multik tulajdonosainak osztalékát növelő tevékenység.

 

Az átlagmagyar 67 liter tejet fogyaszt Forrás: dvo.com

 

Igyunk hát tejet és fogyasszunk minél több tejterméket, de ne csak ma!

(Az írásban felhasznált adatok a Tetra Pak Hungária Zrt. kutatásból, a szakvéleményeket pedig a felmérés szakmai felügyelője, Miháldy Kinga dietetikus, élelmiszer-biztosítási szakmérnök, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársa adta.)

Megosztás:

Címke: , , , , ,