A munkát ünnepeljük ma – de miért?

2021. május 1. 16:07 | Varga Diána

Május elseje a munkavállalók szolidaritási napja a kilencvenes évek óta, előtte pedig a munka nemzetközi napjaként tartottuk számon. A piros betűs dátum hallatán mindenkinek eszébe jutnak a kulcsszavak: sör, sült kolbász, majális és vurstli. Tavalyig legalábbis így ünnepelt a magyar. Aztán jött a koronavírus-járvány, a korlátozó intézkedések, az üres utcák és a négy fal. De milyen volt régen? Megmutatjuk!

Május 1-jét 1890-ben ünnepeltek először, egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja – írja a Múlt-kor történelmi portál. Az ünnep előzményei az ipari forradalomig, illetve a nyolc órás munkaidő bevezetésének kezdeményezéséhez, 1817-ig nyúlik vissza. A 19. században világ számos pontján indultak törekvések arra vonatkozóan, hogy javuljanak a munkavállalás feltélei. Sok helyen sztrájkoltak, sőt merényletet is elkövettek az érdekérvényesítés nyomatékosítása érdekében. Végül 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is „a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

 

Az aratósztrájkok karikatúrája Jankó János, a tótkomlósi karikaturista tollából, a Borsszem Jankó című élclapban (Forrás: adtplus.arcanum.hu)

 

Május 1. a múlt században a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban tartották meg fényes külsőségek közepette. A hivatalos, állami ünnep munkaszüneti nap lett, nagyszabású, látványos felvonulásokkal. A kilencvenes években, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napjává vált.


Sokak emlékei közt még mindig élnek a nagy felvonulások, a ligeti vurstlik, a sör, a virsli és a sült kolbász, az indulók, a találkozások. A rendszerváltás után ez a hagyomány nem veszett el teljesen, hiszen habár a jelszavak, valamint a sarló és a kalapács eltűnt, a fentebb említett kísérő elemek többségében még a 2010-es években is megmaradtak majálisostól, ligeti vásárostól, kulturális programostól együtt. 

Tavaly azonban változott a kép – a koronavírus-járvány miatt nem lehetett tömegrendezvényeket tartani, így a hagyományos programok Békés megyében is elmaradtak. A helyzet mondhatni változatlan – a lépcsőzetes nyitás ellenére továbbra sem lehet nagyobb programokat szervezni. Bár majális nincs, érdemes a természetet választani kikapcsolódásképp a hétvégén, hiszen az időjárás kifejezetten kedvez a nagy sétáknak.


De milyen is volt régen a május elsejei ünnep Békés megyében? Beszéljenek helyettünk a képek!

Galéria

További programok »

FEL