A Maros magyarországi szakaszán június közepén volt megfigyelhető az első néhány példány. Először csak néhány száz kérészt lehetett érzékelni, ekkor zajlott az előrajzás. A tömeges rajzás váratott magára, mivel az időjárás változékonyra fordult, ami nem kedvez a folyamatnak. A tömeges rajzás ugyanis csak a nyugodt, szélcsendes, meleg, napos estéken figyelhető meg. Ilyen idő június 18-án köszöntött be, így ekkor az esti órákban lezajlott a tömeges tiszavirágzás a Maroson, több tízezer rovar keringett a levegőben.
A rajzás soha nem egyöntetű az egész folyón, hanem annak csak bizonyos szakaszain figyelhetők meg a hatalmas számban repülő rovarok. Ilyen például a Maros apátfalvi szakasza, illetve Klárafalva és Deszk térségében is hasonlóan tömeges a rajzás.
A tiszavirágzás egy nagyon látványos természeti jelenség, amit a civil természetbarátok is nagy érdeklődéssel néznek, így volt ez az idén is. Ugyanakkor az emberek mellett az állatokat is vonzza a tiszavirágzás, mivel a rajzó kérészek fontos táplálékul szolgálnak a halak és a madarak számára. A balinok és a jászkeszegek sokszor látványosan, a vízből kiugorva kapkodják a rovarokat. Föntről, a levegőből is számos madárfaj vadászik rájuk, például a barázdabillegetők, erdei pintyek, sárgarigók. Ilyenkor még a főleg vízi gerinceseket fogyasztó szürke gémek és kis kócsagok is lesben állnak a parton és szorgalmasan kapkodják a kérészeket. A sirályok már a rajzás előtti órákban gyülekeznek az érintett folyószakaszokon. Röptükben pásztázzák a vizet, várva a kérészek megjelenését.
A tiszavirágok hím példányai a párzás után nem sokkal, általában már naplemente után elpusztulnak. A nőstények kicsit tovább élnek, folyásiránnyal szemben a folyó felsőbb szakaszaira repülnek, s ott lerakják megtermékenyített petéiket. Innen aztán a folyó lejjebb sodorja a petéket ugyanarra a szakaszra, ahonnan a rovarok eredetileg kirajzottak. A vízbe kerülő peték lárvává alakulnak, majd három év elteltével alakulnak át imágóvá, azaz repülő rovarokká, melyekre ugyanez az egynapos kérészélet vár.
A Fekete-Körösön június 15-én tapasztaltunk egy jelentősebb tiszavirágzást. Később az áradások miatt a rajzás vontatottan haladt, a rovarok csak kisebb számban repültek.
A Hármas-Körösön és a Hortobágy-Berettyón rendkívül gyenge volt az idei kérészrajzás. Az egy délután megfigyelt maximális rovarszám kétszáz alatt maradt.
