A mediterrán elterjedésű, színpompás gyurgyalagok szeretik a meleget, ezért csak későn, májusban térnek vissza telelőhelyükről. Költőüregeiket általában a folyók meredek partfalába vájják, oda rakják le tojásaikat.
A Maros hazai szakaszán többfelé is vannak leszakadt, meredek partoldalak, melyek megfelelő költőhelyet biztosítanak a gyurgyalagoknak. Gyakran láthatjuk őket, amint az ártéri rétek felett repülnek, s közben jellegzetes, pruttyogó, gurgulázó hangot hallatnak. Fejüket repülés közben forgatják, ezért úgy tűnik, mintha mindig más irányból jönne a hangjuk. Elsősorban repülő rovarokkal, ízeltlábúakkal táplálkoznak.
A partifecskék a gyurgyalagokhoz hasonlóan a függőlegesen leszakadt partvonalakban, elhagyott homokbányákban költenek. Hasonlítanak a molnárfecskékhez, de testméretük kisebb, farkuk rövid és villás, tollruhájuk barnás, fehéres árnyalatú. Május elején ők is megkezdték a fészkelő járatok kialakítását, kisebb telepekben költenek.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Fotó: kmnp.hu/ Balla Tihamér