A magyarság legfájóbb tragédiájára emlékeztek Békéscsabán

A harangok 16 óra 32 perckor városunk templomaiban is megszólaltak, emlékeztetve arra a pillanatra, amikor a trianoni békediktátumot aláírták.

A harangok 16 óra 32 perckor városunk templomaiban is megszólaltak, emlékeztetve arra a pillanatra, amikor a trianoni békediktátumot aláírták.

2010-ben az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme."

Az emléknap megemlékezik a nemzeti tragédiáról, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, és bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

Ezen a napon megállunk, fejet hajtunk, és a magyarság egyik legfájóbb történelmi tragédiájára emlékezünk.

Emlékezzünk tehát mindazokra, akik hosszú évtizedek során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, azokra, akik az életüket áldozták nemzeti önazonosságuk vállalásáért.

A békéscsabai megemlékezésen részt vett a Békéscsabai Szakképzési Centrum Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolája, akik Tukarcs Zsuzsanna magyar- történelem szakos tanár összeállításával készültek. 

A Békéscsabai Jókai Színház művészei Gábor Anita, Bartus Gyula és Ragány Misa a nemzeti összetratozás napjához illő műsorral versekkel és dalokkal emlékeztek a magyrság legfájóbb eseményére.

A trianoni megemlékezés ismét koszorúzással zárult, ahol a helyi szervezetek pártok és a megemlékezők helyezték el az emlékezés virágait.    

Megosztás: