Az egyesület a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben azt írja: mind a természet csodáiba, mind a történelmi városok nevezetes épületeibe, a hajdan ott élt jeles személyiségek munkásságába alkalmuk nyílt bepillantani. Szállásuk a festői, a lengyel határhoz közeli kis hegyi faluban, Zsgyárban (Zdiar) volt.
Mészáros Zsuzsa alelnök a következőképp számolt be az útról: "Odafelé Kassán álltunk meg, a Szent Erzsébet püspöki székesegyház altemplomában tisztelegtünk II. Rákóczi Ferenc szarkofágjánál. Sétáltunk a belvárosban, láttuk az Orbán-tornyot, a színházat, a városházát, Rákóczi emlékházát, a Rodostói házat. Utunkat az 5 kilométer hosszú alagúton, a Szepességen át folytattuk. Szepesolaszi mellett az ott született Vásárhelyi Pálról, Szepesgergő mellett pedig a Görgey családról esett szó, az idegenvezető, Zahorán Hilda tagtársunk igényes előadásában. Fantasztikus látványt nyújtottak a felhőkből kibontakozó Magas Tátra csúcsai és kristálytiszta, alpesi levegő fogadott bennünket. Félve az esőtől először a Tátra déli oldalát látogattuk meg. Bár mindenütt felvonók segítik a turisták kirándulásait, alföldi szívünk érezte a magasságokat. Például amikor a 2694 méteres Lomnici csúcs alatt sétáltunk a Kőpataki tónál, vagy a Hrebienoktól felkaptattunk a Tarpatak Nagyvízeséséhez a hatalmas kavicsokból rakott hegyi úton" – írja a közleményben.
Az egyesület tagjai a harmadik napon a világörökség részeként ismert Zsgyár környékével ismerkedtek meg, ahol takaros rend és tisztaság fogadta őket a fából épült lakóházak, panziók, éttermek körül. Jelentős beruházásuk a Bachledova völgy, amely télen síparadicsom, nyáron pedig kalandparkkal teszi érdekessé a látogatást. A csabaiak sétáltak a fenyők csúcsai fölé emelt 24 méter magas és 1200 méter hosszú tanösvényen, ahol a növény és állatvilággal ismerkedtek meg. Végül a 32 méter magas kilátóba vezetett az út, gyönyörködtek a csodás panorámában. Az izgalmakat keresőknek trambulin, óriás csúzda állt a rendelkezésükre. Délután a bélai cseppkőbarlangot járták be. 20 perces meredek hegymenet után a barlang 860 lépcsőfoka kemény munka volt, de kárpótólta őket a szebbnél szebb cseppkövek látványa és a magyar nyelvű ismertetés.
"A negyedik napon a Tátra északi oldalát kerestük fel. A Dunajec folyó mentén Lengyelországban Nedec várát látogattuk meg. Ez volt a legészakibb magyar várunk. 1308-1313 között Károly Róbert uralkodása alatt épült és 1943-ig használták, lakták az épületet, így kiváló állapotban maradt meg. Ma múzeum, termeit korhű bútorokkal, tárgyakkal rendezték be. A kocsimúzeumot is megtekintettük. Délután Zakopáne-ban a főutca forgatagában nézelődtünk. Kirándulásunk végén, hazafelé Késmárkon álltunk meg. Az új evangélikus templomban Thököly Imre fejedelem szarkofágjánál koszorúztunk, láttuk eredeti izmiri sírkövét, harci zászlóját és palástját. Volt szerencsénk bejutni az 1717-ben, fából épült evangélikus templomba is. Úgy, ahogy Békéscsabán, itt sem bontották le a kicsinek bizonyult, régi templomot, hanem mellette emeltek nagyobbat. A belváros barokk polgári házai közt jutottunk Thököly várába. Eredetileg 1190-től apácazárdaként működött az építmény, majd a szepesi grófok székhelyeként védelmi szerepet kapott, ma múzeumként szolgál. Csodálatos élmény volt következő megállónk, Lőcse gótikus és reneszánsz főterén nézelődni. Láttuk a Szent Jakab templomot, a Városháza árkádos, briliáns épületét, a „nyelves nőszemélyeket” büntető Szégyenketrecet, és a lakóházak évszázados sgraffitós faldíszítményeit" – részletezte az élményeket Mészáros Zsuzsa.
A csoport tagjai számos új ismerettel és élménnyel tért haza. "Az őseink nyomában tett kirándulás során mindenfelé tisztaságot, rendet, kiváló utakat és a turisták igényeinek messzemenő kiszolgálását tapasztaltuk. Van mit tanulni tőlük" – zárul a közlemény.
-400x225.webp)
