A közleményben azt írták: a kutatás szerint a legalább 16 éves magyar internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, 47 százalékuk elsősorban közösségi oldalakon, 23 százalékuk más weboldalakon. A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől, a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra, erőszakra, drogfogyasztásra buzdító anyagokig, mindezek közül pedig az álhíreket említették a leggyakrabban - tudatták.
Hozzátették: a heti rendszerességgel öt vagy több közösségi oldalt látogatók 71 százaléka, a legfeljebb egy ilyen oldalt látogatók 41 százaléka találkozott már álhírekkel.
Az álhírek felismerését nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik - derült ki a kutatásból.
A közleményben tudatták, hogy az Európai Bizottságnak a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója szerint az Európai Unióban a magyarok látogatják legtöbbet a közösségi oldalakat. Az NMHH kutatása szerint a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon. A közösségi oldalt használók 51 százaléka nagyon aktív, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában, és mindössze egytizedük szorítkozik ezek közül csak egyfélére - ismertették.
Hozzáfűzték, hogy az internetezők 59 százaléka okostelefonról, 46 százaléka számítógépről, 9 százaléka tabletről keresi fel a közösségi oldalakat.
Az NMHH fokozott figyelmet fordít az álhírekre - írták -, többi között felhívást intézett a tartalom- és médiaszolgáltatókhoz a pontos, átfogó tájékoztatásért, a fiataloknak óratervet állított össze, a felnőtteknek támogatott online cikkeket ajánlott, a Bűvösvölgy-központok foglalkozásain edukálják a gyerekeket azok felismerésére. A megtévesztő online hírforrások ellenőrzése, szankcionálása azonban már nem a hatóság, hanem a rendőrség hatásköre.
A felmérés 2019. november 18. és december 10. között online önkitöltős kérdőívvel, négyezer ember megkérdezésével készült.
Forrás: MTI
