A negyedik hét a tábor legnépesebb időszaka volt. A különböző műhelyekben a legfiatalabbaktól egészen a 93 éves korosztályig dolgoztak együtt az alkotók, mesterek és tanítványok. A résztvevők nemcsak egy-egy technikát sajátíthattak el, hanem a hagyományos mesterségek mögött rejlő tudást és szemléletet is megismerhették.
– Egészen jól érezzük magunkat a negyedik hétnél. Most kilenc csoportunk van, nagyon érdekes, széles a kínálat. Meghatározó a textil ezen a héten, hiszen három hímző, valamint egy csipkeverő csoport is működik. Azok, akik már haladó szinten vannak, most is tanulnak új technikákat, amelyek sokszor még a tapasztaltabbaknak is kihívást jelentenek, hiszen nagyon lassú, aprólékos munkáról van szó – mondta Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke.
A hímzők a kalocsai tájegység különböző korszakait ismerik meg. A minták mellett azt is tanulmányozzák, hogy az egyes időszakokban elődeink milyen viseleteket hordtak, milyen ruhadarabokat készítettek, és azokat milyen alkalmakra viselték. A megszerzett tudást pedig igyekeznek a mai kor elvárásaihoz is igazítani.
– A kalocsai hímzés feldolgozásával foglalkozunk. Vannak köztük autentikus darabok, eredeti minták, amelyeket a résztvevők begyakorolnak és felgyűjtenek, hogy a későbbiekben hasznosítani tudják. A cél az, hogy fennmaradjon a népművészetnek ez a szegmense és a tájegység jellegzetességei. Kalocsát mindenki ismeri, csak nem jól hímzi, nem jól varrja, így a cél az a hét során, hogy ezt egy kicsit helyes mederbe tereljük – fogalmazott Jenei Anikó népi iparművész.
A kovácsműhelyben kezdők és haladók dolgoztak együtt. A tavaly már részt vevő alkotók az alapokra építve sajátíthattak el újabb fogásokat, az újonnan érkezők pedig az alapoktól ismerkedtek meg a mesterséggel. A legegyszerűbb használati tárgyaktól fokozatosan jutottak el az összetettebb munkadarabokig. Amikor ott jártunk, éppen egy kerti sütögető készletet alkottak, készült például húsvilla és egyéb eszköz is. A kovácsmesterség továbbadása ugyanakkor nem mindig könnyű feladat.
– Mostanában egy picit nehezebb, de ha az ember elég kitartó, lelkes és nem adja föl, akkor mindig talál új követőket, akik viszik tovább ezt az egészet. Biztosan nem tűnik el ez a mesterség, hiszen mindig vannak ilyen őrültek, és szükséges is, hogy a szakma fennmaradjon. Mindenkinek meg kell mutatni, mindenkivel meg kell ismertetni, és akkor sokan megszeretik – ismertette Benkő Attila díszműkovács.
A tábor népszerűsége évről évre töretlen. A szervezők szerint a résztvevők száma a kezdeti 510-520 főről mára csaknem hatszázra emelkedett. A táborban a négyéves gyerekektől a 93 éves alkotókig minden korosztály megtalálható, ez jól mutatja, hogy a népművészet iránt továbbra is nagy az érdeklődés.
A népművészeti alkotótábor ötödik hete még hátravan, a résztvevők azonban már most több száz elkészült vagy készülő alkotáson, új technikán, közös élményen keresztül viszik tovább a hagyományos mesterségekről szerzett tudást.
Galéria
