Nem elégedettek az elérhető támogatásokkal a kisgyermekes szülők: a bátrabb gyermekvállalást a részmunkaidő alacsony elterjedtsége is gátolja.
Az anyáknak az bajuk, hogy nincs elég bölcsőde és családi napközi, ráadásul a munkaadók nem képesek őket részmunkaidőben foglalkoztatni. Utóbbit Kövér László , az Országgyűlés elnöke is elismerte egy interjúban, a részmunkaidős foglalkoztatásban szerinte is le van maradva Magyarország, és nem is tettek sokat ennek változásáért. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) anyák körében készült, a napokban publikált felméréséből az is kiderült, hogy a nők szeretnék, ha a háromévi gondozási időt rugalmasan igénybe vehetnék a gyermek tízéves koráig, és adókedvezményt is kapnának, ha fizetett segítséget vesznek igénybe a gyermekgondozáshoz.
Azzal a pénzzel sincsenek megelégedve a szülők, amit a kormány a gyermekvállalás után nyújt (a gyed összege a napi átlagkereset 70 százaléka, maximum 142 100 forint havonta), de nem közvetlenül a szülés után van gond, hanem a kétévi gyed után a harmadik évben folyósított 28 500 forintos gyes összege az alacsony. A családi pótlékkal – ami évek óta nem változott – a megkérdezettek kétharmada elégedetlen. A családi adókedvezménynél éppen fordítottak az arányok: ezzel összességében a válaszolók alig több mint egyharmadának volt problémája. Az elégedettek aránya persze azok körében volt magasabb, akik nagyobb valószínűséggel tudnak ezzel a kedvezménnyel élni: felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, illetve három vagy annál több gyermeket nevelnek.
A gyermeknevelési ellátásra jogosult nők háromnegyede a teljes időszakot otthon, gyermekével szándékozik tölteni, osztva azt a nézetet, miszerint a gyermeknek az a legjobb, ha az óvodáskor eléréséig édesanyja gondoskodik róla. Ez a szemlélet legkevésbé a diplomás nőkre jellemző, akiknek karrierjét, szakmai fejlődését leginkább veszélyezteti a gyermekgondozással eltöltött hosszú távollét.
A tavalyi év végén 257 ezren részesültek valamilyen formájú gyermeknevelési ellátásban. Közülük az ellátás mellett több mint 230 ezer nő és közel háromezer férfi nem dolgozott. Az ellátást igénybe vevő és nem dolgozó nők közül 156 ezren a szülést megelőzően alkalmazásban álltak (további kilencezer fő vállalkozó vagy segítő családtag volt, míg 10 600-an tanulás, 56 ezren pedig egyéb ok miatt nem voltak foglalkoztatottak).
De sokan vissza akarnak térni korábbi munkahelyükre. Míg 1993–2005 között az ellátást igénybe vevők 9–12 százaléka munkáltatójának időközbeni megszűnéséről számolt be, addig 2014-re ez az arány 6,2 százalékra mérséklődött, és további 1,7 százalékuk esetében csak az a részleg szűnt meg, ahol korábban dolgoztak. Az ellátást igénybe vevő 252 ezer nő közül 166 ezren (a válaszolók kétharmada) azt mondta, hogy nem vállalna több gyermeket. A két gyermeket nevelők közül minden ötödik, a háromgyermekesek közül pedig minden tizedik szeretne még további gyermeket.
