A kender reneszánsza

2016. július 13. 21:41 | behir.hu

Elsőre a zsák, a kötél, farmernadrág jut eszünkbe, amikor az ipari kender felhasználási területeire gondolunk, pedig közel 25 ezer termék készül e rendkívül sokrétűen alkalmazható haszonnövényből. Idén Békés megyében 25 település csatlakozott a kísérleti programhoz, amelyben kendert termesztenek.

Újra reneszánszát éli a kender, a Honfoglalás előtt már ismert, majd méltatlanul elhanyagolt növény. Őseink rostjaiból köteleket, szöveteket, halászhálókat készítettek, manapság az élelmiszer-, a gyógyszer-, a kozmetikai-, a jármű-és az építőipar is előszeretettel alkalmazza, de energia előállítására is alkalmas, miután biomasszát termel.

Mint a Kenderhaz.hu írja, 2010-ben a világon összesen 60-70 ezer hektáron termelték a rostkendert, míg a magyar kenderipar fénykorában, hazánk területén 80 ezer hektáron nőtt a növény. A csökkenés után Békés megyében már közel száz hektáron tartják számon a kenderállományt. Az áprilisban vetett magokból immár három méter magas szárak lettek. Ez a bambusz után a világon leggyorsabban fejlődő ipari növény.

 

 

Hatszáz közmunkásnak ad feladatot

Békés megye nemcsak a növény eladásában, hanem termesztésében is lát lehetőséget, ugyanis 25 önkormányzat egy konzorcium létrehozásával foglalkozik a termeléssel. Mivel a gépiesítés még évekig eltarthat, a kézi munka kulcsfontosságú a programban. Békésben összesen hatszáz közfoglalkoztatott vett részt a termesztés különböző fázisában – tudtuk meg Gajda Róbert kormánymegbízottól. Dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztályvezetője elmondta, szeretnék, hogy ne csak a közfoglalkoztatási programban termeljenek kendert, hanem a versenyszféra is felfigyeljen erre az értékes, jól hasznosítható növényre. Ha ez megtörténne, sok munkahely jöhetne létre.

 

 

Egyetemi képzést alakítanak ki

A Szent István Egyetem Szarvasi Campusa is csatlakozott a kezdeményezéshez. Két szintes képzést terveznek, ahol a tanulók elsajátíthatják a kendertermesztés technológiáját – tudtuk meg Dr. Futó Zoltán dékántól. Jelenleg a program elsődleges célja genetikailag a lehető legtisztább egylaki vetőmag kifejlesztése, amely a szakemberek szerint már jövőre megvalósítható.

FEL