A hengeresfészkű peremizs jellemzően vasúti töltések, csatornák, utak mentén, határmezsgyéken fordul elő. A nemzeti park szikes rétjein és ártéri kaszálóin gyakran tömeges réti peremizshez képest a hengeresfészkű kifejezetten ritka. Homogén, sűrű foltokban, összefüggő állományokat alkotva jelenik meg. A Csorvási-löszgyepen is egyetlen, néhány négyzetméteres, összefüggő foltot találunk a vasúti töltés mellett.
A hengeresfészkű peremizs 30-60, esetenként 80 cm magasra is megnő. Citrusillatú leveléről akkor is könnyű felismerni, amikor nem virágzik. A vegyszerezések, földmunkák miatt élőhelyei, s ezáltal maga a faj is egyre inkább veszélyeztetett.
Virágzása egészen augusztus elejéig elhúzódhat. A beporzó rovarok nagyon szeretik, kitűnő méhlegelő, mert még szárazságban is jól termeli a nektárt, nagy mennyiségű virágport ad. Ráadásul éppen abban az időszakban, amikor a napraforgó virágzása még nem kezdődik meg.
Régebben gyógynövényként is használták az emberek, elsősorban felső légúti, hurutos megbetegedésekre. Népies elnevezései: német örvénygyökér, illetve hengeres sertecsék.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
