A leadott szavazatok alapján 2026-ban az Év Vadvirága a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) lett. Kevéssel maradt el mögötte a szintén közismert kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus), míg harmadik helyen a kevéssé ismert pézsmahagyma (Allium moschatum) végzett.
A homoki árvalányhaj, mint az alföldi homokpusztáink jellegzetes faja, elsősorban a Duna-Tisza közén fordul elő, ahol sokfelé tájképileg is meghatározó. Kisebb, elszigetelt előfordulásai ismertek (voltak) a középhegység peremein, a Kisalföldön és a Nagykanizsa körüli homokpusztákon is.
A faj védelmét és fennmaradását leginkább élőhelyeinek, alkalmas termőhelyeinek megőrzésével tudjuk biztosítani. Szűk elterjedési területén túl izgalmas sajátsága terméseinek viselkedése: ha nedvesség éri magukat a terméseiket, a hosszú szálkák (hajak) megcsavarodnak, és elkezdik befúrni magukat a talajba – így kerülve el, hogy a pusztákon gyakori szelek idő előtt tovafújják őket.
Legközelebb, ha május végén vagy júniusban az M5 autópályán utazunk végig, figyeljük az út menti területeket, ugyanis könnyen láthatunk virágzó vagy már termést érlelő árvalányhaj-foltokat. Ha pedig alaposabban is kedvünk volna megfigyelni, milyen a növény megjelenése, bátran keressünk egy jobb állapotú homoki gyepet, ahol közelebbről is megismerkedhetünk az idei Év Vadvirágával.
Forrás: greeenfo.hu
-2-400x225.webp)
