Jutka néninek négy gyermeke volt, akiket a csabai településrész szélén elhelyezkedő kis házban nevelt fel. Eredendően, a foglalkozását tekintve háztartásbeli volt, a házikó frontoldalán azonban volt egy tábla, amelyen az állt: „Okleveles bába”.
– Ez azért fontos – húzza alá –, mert akkoriban nagyon sok vajákos, magzatelhajtó asszony élt, a bába viszont lényeges szerepet játszott a társadalom életében.
Az elmondások szerint alacsony, normál testalkatú, kék szemű, folyton mosolygós nő volt. Mindig gyalog járt, illetve, ha szakadt az eső, akkor szekéren. Soha nem hallották, hogy a kezei alatt gyerek- vagy anyaelhalálozás történt volna, de olyanról sem, hogy „kivérzett” az asszony.
– A bába táskájában valószínűleg volt egy beöntőkanna – folytatja –, olló, cérna, gátvédő rongy; ellenben gyógyszert nem adhatott, nem injekciózhatott, és ha komplikáció lépett fel, azaz felismerte, hogy beragadt a szülés, akkor azonnal küldte a lótifutit az orvosért. Minden bizonnyal farosszülést is vezethetett, mert megesett, hogy farral jött ki a gyerek, ilyen szülést ma már csak orvos vezet.
Cservenák Jánosné sosem a szülés végére ért a házhoz, hanem mindig becsülettel végigkísérte az asszonyok vajúdását. (Egy először szülő nő vajúdási folyamata akár 12-18 óra is lehet.)
Jutka nénit a nyugdíj előtti éveiben, az ötvenes évek végén „beterelték” a kórházba. 1980-ban, körülbelül 80 éves korában hunyt el, de vannak, akiknek az emlékezetében ma is a legendás fényesi bábaként él.
