Vízmolekulákra bukkantak a Holdon

2020. október 27. 19:53 | behir.hu

Az űrügynökség repülőgépen működő teleszkópjával sikerült igazolni azt, amit korábban soha: vízmolekulákra bukkantak a Hold világos, napsütötte részén.

Újabb bizonyítékokra bukkantak amerikai tudósok, hogy víz van a Holdon: vízmolekulákra utaló nyomokat találtak az égitest felszínén, valamint olyan területeket, ahol jég formájában tartósan konzerválódhatott víz. A két kutatócsoport tanulmányai a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban jelentek meg.

Az első vizsgálatban a Hawaii Egyetem tudósa, Casey Honniball vezette csoport a Sofia (Infravörös Csillagászati Sztratoszféra-obszervatórium) adatait elemezte. A Sofia az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, valamint a Német Űrkutató Központ (DLR) által egy Boeing 747-es repülőgépből kialakított repülő teleszkóp. A kutatók a Hold déli részén lévő (és napsütötte) Clavius-kráter vizsgálatakor bukkantak vízmolekulára utaló nyomokra. Ezek a feltételezések szerint túlnyomórészt a meteoritbecsapódások nyomán keletkező üvegcseppekben vagy a törmelék közötti hézagokban őrződtek meg a felszínen. A tudósok abból indulnak ki, hogy a vízmolekulák a sarkvidékekhez közeli területeken gyakrabban előfordulnak, mint más, a Hold egyenlítőjéhez közelebbi régiókban.

második tanulmányt készítő tudóscsoport Paul Hayne, a Coloradói Egyetem tudósa vezetésével célzottan kutatott kráterek, repedések és kisebb területek után, ahol vízjég fordulhat elő. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter nevű szondája és elméleti modellek segítségével kutattak úgynevezett hidegcsapdák, vagyis olyan tartósan árnyékban lévő zónák után, ahol az állandó hideg miatt konzerválódhatott a vízjég. Ilyen területek a becsapódási kráterek mellett az olyan kisebb területek is, amelyek állandóan védettek a Nap sugaraitól.

 

 

A kutatás szerint a Holdon egy mintegy 40 ezer négyzetkilométernyi terület van állandó árnyékban. Ez kétszer akkora, mint amennyit más tanulmányok feltételeznek. Ezekben a régiókban elméletileg lehet vízjég. A legtöbb ilyen terület a várakozások szerint az égitest sarkvidéki régióiban található, hatvan százalékuk a déli félgömbön.

– Ha elképzeljük, hogy a Holdon állunk az egyik sarkvidék közelében, akkor mindenütt árnyékot látnánk. Ezek a kicsi árnyékos területek jéggel teliek lehetnek – mondta Hayne. Az egyik ilyen zóna a szakértők szerint a déli sarkvidéken lévő Shackleton-kráter, amely több mint 4 kilométer széles, átmérője pedig több mint 20 kilométer. A kráter nagy része örökké árnyékban van.

Hosszú ideig csontszáraznak tartották a Holdat, sok éve halmozódnak azonban azok a tudományos bizonyítékok, amelyek szerint a Holdon több víz lehet, mint azt korábban feltételezték. A Clementine nevű NASA-szonda már 1994-ben talált vízre utaló nyomokat árnyékos kráterekben. Tíz éve az LCROSS Hold-misszió mutatta ki vízjég jelenlétét az égitest déli-sarkpontjánál lévő egyik örökké árnyékos kráterben. A Hold alaposabb megismerésében, főként egy legénységgel ellátott holdbázis kialakításánál kiemelt fontosságú lenne a vízraktárak megléte.

 

Forrás: HVG

További programok »

Világ

Chicago csabai származású főkonzulja is megemlékezett a NATO csatlakozásról

Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulójára emlékeztek kedden az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli Independence városában, ahol 1999. március 12-én hivatalosan véglegessé vált Magyarország, valamint Lengyelország és Csehország belépése az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.
2024. március 17. 19:20
FEL