Mire szavazunk?
2022 speciális év, ugyanis amellett, hogy megválasztjuk az országgyűlési képviselőket a következő négy évre, egyúttal népszavazáson is részt vehetünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szavazóhelyiségben a választók három borítékot kapnak: az egyikben lesz az országos pártlista, amely révén a politikai pártokra, párt-tömörülésre lehet voksolni, egy másik tartalmazza az egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltek neveit, a harmadik pedig a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos népszavazás négy kérdését foglalja magában. Első kettő esetében az érvényes szavazáshoz egy ikszet vagy egy keresztet kell rajzolni a szavazó által választott egyetlen pártlista, illetve egyetlen képviselő-jelölt neve mellé, míg utóbb esetében igennel vagy nemmel lehet voksolni, szintén iksz vagy kereszt rajzolásával.
Ha nem jól tölti ki és elrontja a szavazólapot, ezt pedig még az urnába dobás előtt jelzi a szavazatszámláló bizottságnak, akkor új lapot kap majd, ám ezt csak egyszer kérheti.
Nem érvényes az a szavazólap, amely nincs ellátva hivatalos bélyegzőnyomattal, de érvényes az a leadott szavazólap, amely nincs borítékban, annak használata ugyanis nem kötelező.
Kik szavazhatnak?
A szavazásra minden magyar állampolgárságú, választókorú (tehát 18. életévét betöltött) polgár szavazhat, kivéve azokat, akiket a bíróság eltiltott a közügyek gyakorlásától. A Nemzeti Választási Iroda a szavazásra jogosultak számára január 27-től kezdte kézbesíteni a választási értesítőket, amelyben szerepel, hogy az érintett szerepel a választási névjegyzékben, melyik szavazókörben kell voksolnia, illetve azt is rögzíti, hogy az érintett nemzetiségi választónak minősül-e.
Kik a nemzetiségi szavazók?
Azok, akik valamely nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, kérhették, hogy az országgyűlési választásokon nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzékben, ezzel részt vehetnek a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Ha ezt kérték (ezt nem kell újra kérni a 2014-es vagy 2018-as választás óta, hanem a korábbi kérelem nyomán automatikusan szerepelnek a névjegyzékben), akkor ők a nemzetiségi listára szavaznak az országos pártlista helyett. A nemzetiségi listával a nemzetiségek mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. Ma Magyarországon tizenhárom nemzetiséget ismernek el, ilyen a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiség.
Mi szükséges a szavazáshoz?
Az ön személyes jelenlétén kívül szükség lesz még a lakcímkártyájára, illetve valamelyik fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányára, például a személyigazolványra, jogosítványra vagy útlevélre. Ezek alapján azonosítja a szavazatszámláló bizottság azt, hogy a szavazásra jelentkező állampolgár szerepel-e a névjegyzékben, illetve azt, hogy aznap szavazott-e már korábban (ha igen, akkor számára nem engedik meg, hogy ismét voksoljon). Lejárt személyi okmányokkal nem lehet szavazni, de kivétel ez alól az az okmány, amely a koronavírus-járvány idején, a veszélyhelyzet alatt járt le, vagyis 2020. március 11-e óta – ezekkel tehát lehet szavazni. Az említett dátum előtt lejárt okmánnyal azonban nem lehet részt venni a szavazásban.
Jó, ha tudja, hogy a kormányablakok a hétvégén rendkívüli nyitvatartással működnek, így lehetőség van arra, hogy akinek lejárt valamelyik irata, azt személyesen megújíttassa. Április 3-án, vasárnap reggel 7 és 19 óra között várják az ügyfeleket. A rendkívüli nyitvatartás során csak és kizárólag személyi okmányokkal, valamint az elveszett vagy sérült lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyek intézhetők. Azok, akiknek semmilyen személyazonosító okmányuk nincs, ideiglenes személyigazolványt kaphatnak.
Mettől meddig és hol?
Szavazni 2022. április 3.-án vasárnap reggel 6 óra és este 19 óra között lehet. Azok, akik 19 órakor még sorban állnak, szavazhatnak, de ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja a voksolást, így a 19 óra után a sorba beállók már nem ikszelhetnek. Voksolnia mindenkinek ott kell, ahová a választási értesítője szól, tehát egy békéscsabai, Kazinczy lakótelepen lakó lakosnak a Kós Károly szakképző iskolában. Ha elvesztette vagy kidobta az értesítő levelét, de elmenne szavazni, akkor ezen a linken keresztül, a lakcímét megadva ellenőrizheti, hogy melyik szavazókörhöz tartozik.
Mit tegyek, ha panasszal, kifogással élnék?
A szavazások esetén kétféle szerv létezik: a választási iroda (helyi, országgyűlési és egyéni, területi, külképviseleti, Nemzeti Választási Iroda) és a választási bizottság (szavazatszámláló, országgyűlési egyéni választókerületi, területi, illetve Nemzeti Választási Bizottság) Előbbi feladata, hogy előkészítse a választásokat, szervezze, lebonyolítsa a voksolást, tájékoztatást nyújtson és kezelje az adatokat, míg utóbbi a választási eredmény megállapításáért, a választások tisztaságának ellenőrzéséért, a törvényesség biztosításáért, a pártatlanság érvényesítéséért és szükség esetén a törvényes rend helyreállításáért felelős. Az országos szervet kivéve ezeket a feladatokat rend szerint a megyei önkormányzati, illetve a települési polgármesteri hivatalok látják el, melyeknek a jegyzők a vezetői.
Az országgyűlési egyéni választási bizottságokhoz abban az esetben lehet kifogást benyújtani, ha az adott választókerülethez kötődő ügyben, a szavazóhelyiségben történtekkel kapcsolatban, a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatás vagy nem országosan terjesztett sajtótermék által elkövetett szabálytalanságot tapasztal valaki, minden más esetben a Nemzeti Választási Bizottság az illetékes.
A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését; a jogszabálysértés bizonyítékait (kivéve médiaügyben); a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A kifogásnak legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon belül kell megérkeznie az illetékes választási bizottsághoz.
