Választási kisokos 2022: Mikor, miért és hogyan szavazunk?

2022. április 3. 06:03 | Varga Diána

A rendszerváltás óta a kilencedik demokratikus országgyűlési választások, valamint a nyolcadik országos népszavazás zajlik Magyarországos április 3-án, vasárnap. Összeszedtünk néhány információt, amelyet érdemes észben tartani a voksolás előtt és alatt.

 

Mire szavazunk?

2022 speciális év, ugyanis amellett, hogy megválasztjuk az országgyűlési képviselőket a következő négy évre, egyúttal népszavazáson is részt vehetünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szavazóhelyiségben a választók három borítékot kapnak: az egyikben lesz az országos pártlista, amely révén a politikai pártokra, párt-tömörülésre lehet voksolni, egy másik tartalmazza az egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltek neveit, a harmadik pedig a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos népszavazás négy kérdését foglalja magában. Első kettő esetében az érvényes szavazáshoz egy ikszet vagy egy keresztet kell rajzolni a szavazó által választott egyetlen pártlista, illetve egyetlen képviselő-jelölt neve mellé, míg utóbb esetében igennel vagy nemmel lehet voksolni, szintén iksz vagy kereszt rajzolásával.

Ha nem jól tölti ki és elrontja a szavazólapot, ezt pedig még az urnába dobás előtt jelzi a szavazatszámláló bizottságnak, akkor új lapot kap majd, ám ezt csak egyszer kérheti.

Nem érvényes az a szavazólap, amely nincs ellátva hivatalos bélyegzőnyomattal, de érvényes az a leadott szavazólap, amely nincs borítékban, annak használata ugyanis nem kötelező.

 

 

Kik szavazhatnak?

A szavazásra minden magyar állampolgárságú, választókorú (tehát 18. életévét betöltött) polgár szavazhat, kivéve azokat, akiket a bíróság eltiltott a közügyek gyakorlásától. A Nemzeti Választási Iroda a szavazásra jogosultak számára január 27-től kezdte kézbesíteni a választási értesítőket, amelyben szerepel, hogy az érintett szerepel a választási névjegyzékben, melyik szavazókörben kell voksolnia, illetve azt is rögzíti, hogy az érintett nemzetiségi választónak minősül-e.

 

Kik a nemzetiségi szavazók?

Azok, akik valamely nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, kérhették, hogy az országgyűlési választásokon nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzékben, ezzel részt vehetnek a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Ha ezt kérték (ezt nem kell újra kérni a 2014-es vagy 2018-as választás óta, hanem a korábbi kérelem nyomán automatikusan szerepelnek a névjegyzékben), akkor ők a nemzetiségi listára szavaznak az országos pártlista helyett. A nemzetiségi listával a nemzetiségek mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. Ma Magyarországon tizenhárom nemzetiséget ismernek el, ilyen a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiség.

 

Mi szükséges a szavazáshoz?

Az ön személyes jelenlétén kívül szükség lesz még a lakcímkártyájára, illetve valamelyik fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányára, például a személyigazolványra, jogosítványra vagy útlevélre. Ezek alapján azonosítja a szavazatszámláló bizottság azt, hogy a szavazásra jelentkező állampolgár szerepel-e a névjegyzékben, illetve azt, hogy aznap szavazott-e már korábban (ha igen, akkor számára nem engedik meg, hogy ismét voksoljon). Lejárt személyi okmányokkal nem lehet szavazni, de kivétel ez alól az az okmány, amely a koronavírus-járvány idején, a veszélyhelyzet alatt járt le, vagyis 2020. március 11-e óta – ezekkel tehát lehet szavazni. Az említett dátum előtt lejárt okmánnyal azonban nem lehet részt venni a szavazásban.

Jó, ha tudja, hogy a kormányablakok a hétvégén rendkívüli nyitvatartással működnek, így lehetőség van arra, hogy akinek lejárt valamelyik irata, azt személyesen megújíttassa. Április 3-án, vasárnap reggel 7 és 19 óra között várják az ügyfeleket. A rendkívüli nyitvatartás során csak és kizárólag személyi okmányokkal, valamint az elveszett vagy sérült lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyek intézhetők. Azok, akiknek semmilyen személyazonosító okmányuk nincs, ideiglenes személyigazolványt kaphatnak.

 

A kép forrása: kormany.hu

 

Mettől meddig és hol?

Szavazni 2022. április 3.-án vasárnap reggel 6 óra és este 19 óra között lehet. Azok, akik 19 órakor még sorban állnak, szavazhatnak, de ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja a voksolást, így a 19 óra után a sorba beállók már nem ikszelhetnek. Voksolnia mindenkinek ott kell, ahová a választási értesítője szól, tehát egy békéscsabai, Kazinczy lakótelepen lakó lakosnak a Kós Károly szakképző iskolában. Ha elvesztette vagy kidobta az értesítő levelét, de elmenne szavazni, akkor ezen a linken keresztül, a lakcímét megadva ellenőrizheti, hogy melyik szavazókörhöz tartozik.

 

Mit tegyek, ha panasszal, kifogással élnék?

A szavazások esetén kétféle szerv létezik: a választási iroda (helyi, országgyűlési és egyéni, területi, külképviseleti, Nemzeti Választási Iroda) és a választási bizottság (szavazatszámláló, országgyűlési egyéni választókerületi, területi, illetve Nemzeti Választási Bizottság) Előbbi feladata, hogy előkészítse a választásokat, szervezze, lebonyolítsa a voksolást, tájékoztatást nyújtson és kezelje az adatokat, míg utóbbi a választási eredmény megállapításáért, a választások tisztaságának ellenőrzéséért, a törvényesség biztosításáért, a pártatlanság érvényesítéséért és szükség esetén a törvényes rend helyreállításáért felelős. Az országos szervet kivéve ezeket a feladatokat rend szerint a megyei önkormányzati, illetve a települési polgármesteri hivatalok látják el, melyeknek a jegyzők a vezetői. 

Az országgyűlési egyéni választási bizottságokhoz abban az esetben lehet kifogást benyújtani, ha az adott választókerülethez kötődő ügyben, a szavazóhelyiségben történtekkel kapcsolatban, a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatás vagy nem országosan terjesztett sajtótermék által elkövetett szabálytalanságot tapasztal valaki, minden más esetben a Nemzeti Választási Bizottság az illetékes.

A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését; a jogszabálysértés bizonyítékait (kivéve médiaügyben); a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A kifogásnak legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon belül kell megérkeznie az illetékes választási bizottsághoz.

További programok »

Itthon

Nem kenyerünk a szemfényvesztés! – látásápolás nyáron

Legyen szó szemcseppekről, vitaminokról, vagy akár napszemüvegekről, a látószervünk a bőrhöz hasonlóan kiemelt és tudatos védelmet igényel. Nyáron intenzíven vigyáznunk kell, amikor a forróság, az UV, a gyakrabban előforduló bulizás, valamint sokaknál a pollen is árt a szemnek.
2024. június 24. 11:45
FEL