Új őstermelői szabályozás segíti a családi gazdaságokat

2023. október 22. 18:00 | behir.hu

Jelentős kedvezményt hozott a gazdák életébe az új őstermelői szabályozás, amelynek célja a családi gazdaságok versenyképességének erősítése volt.

A 2021-től hatályba lépő jogszabály megteremtette az „őstermelők családi gazdaságának” (ŐCSG) fogalmát, amely egyedülálló kategória a magyar jogrendszerben. Természetes, hogy a bankoknak, a hatóságoknak vagy például a bíróságoknak is időre volt szükségük, hogy megértsék működésük lényegét és helyesen kezeljék azokat a gyakorlatban. Az ŐCSG ugyanis nem csak az adókedvezményekről szól, hanem földhasználatról, speciális támogatási szabályokról vagy éppenséggel kedvezőbb földszerzési lehetőségekről.

Mi is az az ŐCSG?

Az ŐCSG egy gazdálkodási forma, melyet egymással hozzátartozói viszonyban álló őstermelők alkotnak. Fontos, hogy az ŐCSG nem egy cég, sőt nem is jogi személy, hanem a gazdálkodók speciális együttműködése, amelyhez adókedvezményt és egyéb könnyítéseket biztosít az állam. Ebből következőleg az ŐCSG jogalanyisággal nem is rendelkezik, tehát a megszerzett jogokat (például földtulajdon, földhasználat, gépek és ingóságok tulajdonjoga) sem az ŐCSG szerzi, hanem annak tagjai külön-külön.

Kik lehetnek az ŐCSG tagjai?

Itt érdemes tisztázni egy tévhitet: az ŐCSG tagjai nem csak a közvetlen hozzátartozók lehetnek, hanem annál jóval bővebb a kör. A jogszabály a szintén egyedülálló „hozzátartozói láncolat” kifejezést használja, ami egy példával vezethető le a legegyszerűbben.

Egy ŐCSG-t alkothatnak:

– Apa

– Anya

– Gyerekek,

– Unokák

– Apa, anya szülei

– Apa testvére, Anya testvére

– Apa testvérének gyermekei

– Anya testvérének gyermekei

Látható tehát, hogy a közvetlen családtagoknál jóval bővebb az a kör, akik egymással egy ŐCSG-ben gazdálkodhatnak.

[2020. évi CXXIII. tv. 2. § b) pont]

Ki használja a földeket, ki veszi fel a hitelt?

Talán ez okozta a legtöbb félreértést a gyakorlatban, hiszen annak ellenére, hogy az ŐCSG nevesítve van a jogszabályokban, sőt a földeket is „be kell vinni” az ŐCSG-be, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a földhasználó vagy például hiteleknél az adós az ŐCSG lenne! Ahogy fentebb is írtam, az ŐCSG nem rendelkezik jogalanyisággal, így jogokat és kötelezettségeket sem szerezhet.

A hitelt az őstermelő (mint magánszemély) veszi fel, ő lesz az adós, nem az ŐCSG.

A félreértést az okozhatta, hogy a bankok általában az ŐCSG többi tagjának a bevételét is figyelembe veszik a hitelkondíciók meghatározásakor, hiszen ők közösen, családi keretek között, egy cél érdekében gazdálkodnak. Ugyanez igaz a földek használatára is: a haszonbérlő továbbra is a magánszemély marad és ezen az sem változtat, hogy az ŐCSG szerződésben is fel kell tüntetni, hogy az adott tag milyen földekkel és termelőeszközökkel rendelkezik – de ezt kizárólag nyilvántartási okokból kell a szerződésbe foglalni.

Ki veheti fel a támogatásokat?

Ebből a szempontból elég komoly rugalmasságot kapnak az ŐCSG tagjai, akik – ahogy a fentiekből is következik – önállóan jogosultak a támogatások lehívására. Ettől függetlenül, a tényleges igénylésüket már nem kötelesek önállóan intézni, azt az ŐCSG vezetője is megteheti helyettük. Ennek feltétele, hogy az adott személyt az ŐCSG képviselőjeként bejegyezzék. Természetesen az igénylőnek mindkét esetben a bejegyzett földhasználóval egy ŐCSG-ben kell lennie.

Jó tudni, hogy a támogatások igénylését a közeli hozzátartozók ŐCSG hiányában is megtehetik egymás helyett, sőt még akár jegyzői igazolással is történhet mindez. Erről itt írtunk bővebben.

A földszerzésnél is előny az ŐCSG

Önmagában az ŐCSG-tagság konkrét elővásárlási vagy előhaszonbérleti ranghelyet nem keletkeztet, hiánya viszont komoly hátrány lehet a földszerzéseknél. Amennyiben ugyanis azonos ranghelyen áll a vevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő személy, akkor az dönt közöttük, hogy melyikük rendelkezik ŐCSG vagy családi mezőgazdasági társasági tagsággal. Friss szabály, hogy ehhez már legalább 1 éve ilyen tagsággal kell rendelkeznie. Ezzel kapcsolatban itt olvasható az összefoglalónk.

+1) Megosztásra kerül-e az ŐCSG „vagyona” a házasság felbontásakor?

Azzal mindenki tisztában van, hogy a házasság megszűnésekor – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – vagyonmegosztásra kerül sor. Témánk szempontjából azt kell kiemelni, hogy mivel az ŐCSG nem önálló jogszerző, önálló vagyonnal nem rendelkezik, így annak a vagyonközösség megszüntetése szempontjából sincs jelentősége (ami nem zárja ki azt, hogy magánszemélyként megtörténjen a vagyonmegosztás).

 

Forrás: Agrokép

További programok »

Gazdaság

Az vagy, amit megeszel? – Áltudományos hírverés

Tudományos szempontból teljesen megalapozatlan állításokkal teletűzdelt propagandával igyekeznek rossz fényben feltüntetni az állati termékpályát a szórakoztatóipar egyes szereplői. Az egyik legnagyobb, hazánkban is elérhető streaming szolgáltató a közelmúltban megjelentett minisorozata például hamis érvek mögé bújtatva próbálja elhitetni a nézőkkel, hogy a vegán étrend egészségügyi szempontból sokkal kedvezőbb, mint a vegyes táplálkozás.
2024. február 22. 07:32
FEL