Több mint 1800 oktatási panasz érkezett tavaly, még mindig a köznevelés fő téma

Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosának hivatalához olyan panaszok érkeztek, amelyek az elmúlt évekhez hasonlóan a köznevelés területét érintették.

Az MTI-hez eljuttatott 150 oldalas összegzés szerint 1151 panasz érkezett a köznevelés területéről, 516 a felsőoktatásból, 125 a szakképzésből és 20 egyéb beadványt regisztráltak. Az ügyek száma mintegy kétszázzal nőtt az előző évhez képest. A panaszok legnagyobb részét elektronikus úton nyújtották be. A biztos 922 állásfoglalást, illetve tájékoztatást fogalmazott meg.

 

 

Óvodást ragadott nyakon és vágott pofon egy úszásoktató, feljelentették

Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalába érkezett például olyan panasz, amely egy óvoda szervezésében megvalósított úszásoktatással függött össze. Az uszodában a gyermekek egy – az uszoda alkalmazásában álló – úszásoktató felügyelete alatt voltak, a panasz szerint az oktató viselkedése a gyerekekkel szemben többször durva, agresszív volt. A konkrét esetben a panaszban érintett kisgyermek az egyik társával a vízben összetűzésbe keveredett, mire a gyermek a társát megütötte. Ezt látva az úszásoktató nyakánál fogva kiemelte a panaszos gyermekét a medencéből, majd kérdezés nélkül arcon ütötte, majd kitiltotta az uszodai foglalkozásokról.

Az óvodavezető felvette a kapcsolatot az úszásoktatóval, aki felvállalta a tettét, szerinte a kisfiúval többször volt probléma, nem való az uszodába. Elmondta, hogy ő a fegyelmezésnek ezt a módját látta helyesnek, és vállalja a következményeit. Tekintettel arra, hogy a jogsérelmet nem az oktatási intézmény valósította meg, megkereséssel fordult a hivatal a település polgármesteréhez, aki rendőrségi feljelentést tett, valamint értesítette az úszásoktatót alkalmazó egyesületet és az uszoda üzemeltetőjét is annak érdekében, hogy a gyermekek jogai ne sérülhessenek az úszásoktatás során.

 

 

Sokszor szégyenítik meg a gyerekeket

Aáry Tamás Lajos beszámolójában kiemelte, hogy a fizikai bántalmazásnál azonban gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Mint hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog.

 

 

A diabéteszes gyerekeknek ugyanolyan joga van a tanuláshoz, mint bárki másnak

A beszámolóban kitért arra is, hogy a hivatalukhoz folyamatosan érkező jelzések alapján átfogó vizsgálatot indítottak a diabéteszes gyermekek óvodai, iskolai ellátása tárgyában, amely a tavalyi évben fejeződött be.
A biztos megállapította, hogy Magyarországon minden gyermeknek joga és kötelessége a köznevelésben való részvétel. E tekintetben nem tehető különbség a diabéteszes gyermekek és társaik között, intézményi ellátásuk és a közösségbe integrálásuk komplex egészségügyi és köznevelési feladat. Álláspontjuk szerint fontos, hogy a pedagógusok – önkéntes alapon – elsajátíthassák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a diabéteszes gyermekek, tanulók ellátásához. Ilyen képzések akár az érintett intézményekben is megvalósíthatók, megbízható szakmai hátterüket pedig a Magyar Diabétesz Társaság tudja biztosítani.

 

 

Az osztálypénz önkéntes

A biztos állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is, eszerint a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez azonban minden szülő esetében önkéntes, s a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. A pedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így létrejön egy polgári jogi jogviszony, a pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. Az ingyenes oktatás elvének tiszteletben tartása mellett az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, az csak önkéntesen történhet.

 

 

A tanár dönt

Kérdésként érkezett, hogy jogos lehet-e, ha az általános iskola egy tanára a tanév utolsó napján beadandó munkát kér a diákjaitól. Tájékoztatták a beadványozót a jogszabály kapcsolódó rendelkezéséről, továbbá arról, hogy az utolsó tanítási nap is a tanév részének tekintendő.

A pedagógusok értékelési módszereivel, az általuk adott érdemjegyekkel, osztályzatokkal kapcsolatosan az év folyamán szintén számos megkeresés érkezett. Ezen ügyek jelentős részében felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, így kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat.

A tanulói jogviszony megszüntetésével összefüggésben a biztos rögzítette: az kizárólag a jogszabályban meghatározott módon történhet. Különösen jogsértőnek tartják az eltanácsolás esetét, amikor az intézmény a tanulót magatartási nehézségei miatt nyomásgyakorlással, kényszerrel veszi rá a tanulói jogviszony megszüntetésére.

 

 

A felsőoktatás sem problémamentes

A felsőoktatási területen érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba lehet osztani,: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségekkel összefüggő ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak.

Évről évre visszatérő kérdés a kifutó képzésekre történő jelentkezés. Ha a képzési és kimeneti követelmények változása okán, vagy nem elegendő számú jelentkező esetén egy adott képzés az aktuális évben nem indul, az nem feltétlenül valósít meg oktatási jogsérelmet – olvasható a beszámolóban.

 

Forrás: MTI

Megosztás:

Címke: , ,