Tavaly Magyarországon a termőföld hektáronkénti átlagára 1,429 millió forint volt, több mint 16 százalékkal nőtt a 2016-oshoz képest - derül ki az Agrotax Kft. kiadványából, amelyet szerdán Budapesten mutattak be.
Sáhó Ákos, a termőföld-értékelés online programját kifejlesztő cég ügyvezetője ismertette, Magyarországon minden régióban 1 millió forint felett volt a föld átlagára hektáronként. A legmagasabb átlagos árak a Dél-Alföldön (1,652 millió forint), míg a legalacsonyabbak Észak-Magyarországon (1,116 millió forint) alakultak ki.
Szabó Dániel Róbert, közgazdász, elemző, egyetemi adjunktus a megyei statisztikák alapján elmondta, hogy a legmagasabb a Budapesthez tartozó földek átlagára volt, hektáronként 2,411 millió forint, a második és harmadik helyen Hajdú-Bihar (1,857 millió forint) és Békés megye (1,854 millió forint) állt. A legolcsóbban Nógrád megyében keltek el a földek, 947 ezer forintos hektáronkénti átlagáron. A vizsgált időszakban csak ebben a megyében volt 1 millió forint alatti a hektáronkénti átlagár.
A földárak számításához felhasznált, 2017-ben értékesített földterületeket tartalmazó adatbázisban található mintegy 280 ezer hektárnyi földterületnek nagyságrendileg mintegy a fele, csaknem 131 ezer hektár a szántó művelési ághoz tartozott.
A vegyes művelési ághoz tartozott 98 ezer hektár; erdő 37 ezer hektárt borított; a gyep-, rét-, legelő 8 ezer hektárt tett ki; a gyümölcsös 2944 hektár volt, míg a szőlőt 1116 hektáron művelték.
Az Agrotax Iránytű adatai szerint a legtöbb föld (mintegy 73 ezer hektár) az Észak-Alföldön cserélt gazdát, több mint negyedét adta a forgalomnak, megyei szinten pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Somogy és Szabolcs-Szatmár megye állt az élen. Megyénként 20 és 30 ezer hektár közötti volt az összterület. A legkisebb földterületnek - 307 hektárnyi Budapesthez tartozó föld mellett - Komárom-Esztergom, Vas, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Tolna es Fejér megyékben lett új tulajdonosa, megyénként kevesebb, mint 10 ezer hektárral.
A múlt évben a szántók átlagára Magyarországon megközelítette a másfél millió forintos hektáronkénti árat. Egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1,477 millió forintba került kellett. Ez az értek mintegy 13 százalékos növekedést mutat az előző évhez viszonyítva.
Az árak mindegyik megyében növekedést mutattak, többségükben 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. A legnagyobb átlagos áremelkedést Hajdú-Bihar megyében regisztrálták, mintegy 27 százalékos növekedést. Emellett Budapesten is 20 százalékkal voltak magasabbak az árak a vizsgált időszakban. Bács-Kiskun, Somogy, Békés, Komárom-Esztergom megyében 15-20 százalék közötti drágulás következett be.
A szántóterületek esetében egy régióban sem volt 1 millió forint alatt az átlagár. A legmagasabb árak a Dél-Alföldön (1,725 millió forint hektáronként) voltak, de az Észak-Alföld (1,543 millió forint hektáronként) és Közép-Magyarország (1,501 millió forint hektáronként) régiókat is másfél millió forint feletti átlagárak jellemezték
Sáhó Ákos az MTI-nek elmondta: a rendszert - amely 24 óra alatti hozzáférést biztosít a megrendelőknek - magántőkéből, 40-50 millió forintos ráfordítással fejlesztették ki. Az idei első teljes gazdasági évben - 2018 végéig - pedig mintegy 100-120 millió forintos árbevételre számítanak.
