Az alkonyati órákban érkezett a népes csapat, melyben összesen 480 madarat számoltak a nemzeti park szakemberei. Többségükben öreg, ivarérett példányok, illetve másodéves és tavalyi egyedek voltak. Mivel a környéken nem fészkelnek szerecsensirályok, így valószínűleg olyan kóborló párokról van szó, melyeknek idei költése nem sikerült, illetve még nem ivarérettek.
A szerecsensirály a dankasirály után a második legnagyobb számban fészkelő sirályfaj Magyarországon. Viszonylag új költőfaj, első fészkelését 1940-ben jegyezték fel a Rétszilasi-halastavakon. A költőpárok száma becslések szerint napjainkban már elérheti az 500-at. Rendszerint a dankasirályokkal közös telepeken fészkel. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén általában csak vendégként jelenik meg, de néhány évvel ezelőtt több pár is költött a Biharugrai-halastavakon.
A szerecsensirályok kicsit nagyobb testűek, mint a dankasirályok, hosszuk elérheti a 36-38 centimétert, szárnyfesztávolságuk pedig az egy métert. Jellegzetes, fekete fejükről és élénkpiros csőrükről könnyen felismerhetőek. Rovarokkal, rákokkal, puhatestűekkel, halakkal táplálkoznak. A hazánkban fészkelő példányok a Földközi-tenger partján, illetve az Atlanti-óceán európai partvidékén töltik a telet.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
