Az ünnep legfontosabb eseménye a szentiván-éji tűzgyújtás. A szokásról német nyelvterületen már a 12. századi források beszámolnak, Magyarországon a szentiván-éji tűzről csak a 16. század óta van írásbeli adat. A dél-magyarországi németeknél e hagyomány feltehetőleg a századfordulón már eltűnőben volt, csak az idősebb emberek emlékeztek arra, hogy gyermekkorukban a falu lakói Szent János napján (június 23-áról 24-e virradó éjszaka) – a bő termés reményében – örömtüzet raktak, és átugrottak azt, illetve szalmával körbefont tűzkerekeket gurítottak le a domboldalról. A leguruló tűzkerék a Napot jelképezi. A néphit szerint, aki átugorja a tüzet, azt nem gyötri majd hátfájás aratáskor.
Június 24-e táján nyílik a legtöbb gyógynövény és virág, valószínűleg ezért vált Szent János napja a gyógyfüvek napjává is. A néphit szerint a június 24-e előestéjén szedett mezei virágok és füvek gazdaggá, egészségessé és széppé teszik az embert, megóvják a rontás és igézés ellen, és mindenféle jóslásra is alkalmazhatók. Az erdőn és mezőn szedett virágokat, mint a búzavirág, pipacs, kamilla, vadmargaréta koszorúvá fonták, vagy csokorba kötötték, illetve füzéreket készítettek belőlük. E koszorúkat, csokrokat és füzéreket Szent János koszorúnak nevezték, Baranya némely településén „Jánoskoszorú" (Hanskranz) volt a nevük. A virágokat pedig „Jánosvirág"-nak (Hansblume) hívták. Az előző este elkészített János-koszorút a leányok vagy az asszonyok június 24-én kora reggel (teljes csendben) az ajtó fölé akasztották. Addig hagyták ott, míg el nem száradt, vagy míg a szél és az eső el nem pusztította. Pócsán (Baranya), ha menyasszony volt a háznál, a száraz koszorú darabjait a szalmazsákja alá dugták. A „Jakodalom” napján a koszorúból kis darabokat tettek a cipőjébe, hogy megóvják a rontástól. E célra Nagyboldogasszony-napi szentelt virágcsokrot is használtak. A János-koszorú szokása nemcsak a dél-magyarországi németeknél, de a dél-magyarországi szerbek körében is elterjedt volt. A magyarok is fontak mezei virágból koszorút, és tűzvész ellen a bejárati ajtó fölé akasztották.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata
