Rendhagyó időjárás – dinamikusan változó élőhelyek

Gondos tervezést igényel a természetvédelmi területek kezelése

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén a sok esőnek köszönhetően kitűnő állapotban vannak a vizes élőhelyek, a nyári esőzés és gyors kiszáradás a szikes vegetáció fennmaradását is hatékonyan segíti.

A Csanádi puszták földrajzi adottságai és elhelyezkedése miatt igen gyakoriak a zivatarok. Az utóbbi két hónapban közel 300 milliméternyi csapadék esett le, ami erőteljes hatást gyakorol az itteni élőhelyekre.

Azok a mocsárfoltok, amelyek más években ilyenkorra kiszáradnak, most mély vizet tartanak. Szaporodhatnak bennük a halak és a kétéltűek, amelyek kitűnő táplálékot jelentenek a gázlómadarak számára. A récék, darvak is megfelelő pihenőhelyre lelnek ezekben a mocsarakban.

A szikes pusztai környezetre, a gyepekre szintén jelentősen hat ez az extrém mennyiségű csapadék. A szikes rétek tocsogóssá válnak, a mézpázsitos szikfokok néhány napra újra megvizesednek, majd ismét kiszáradnak.

A vakszikeken szintén rövid időre megáll a víz, de aztán újra felszikkad. Ez a dinamikus változékonyság segíti a talaj sóinak felfelé áramlását, mely a szikesség egyik alappillére. Ezt a nagytestű legelő jószágok taposása tovább erősíti, mivel a patanyomok nagyobb párolgási felszínt hoznak létre és megszakítják a növénytakarót. A kiszáradáskor a felszínen kiválik a só, ami hatékonyan segíti a szikesedést, a vakszikes vegetáció fennmaradását.

A löszvegetációban a sok csapadék hatására látványos változások következnek be: azokon a löszgyepeken, ahol a kaszálás már megtörtént, ott egyrészt nagyon erős sarjúnövedék jön létre, másrészt egyes növények másodvirágzásba kezdenek.

Az egyszikűek erős másodnövedéke legeltetés nélkül megnehezíti az alacsony termetű növények (pl.: vetővirág, homoki pimpó, csuklyás ibolya) helyzetét, így azok a következő évben kisebb számban virágozhatnak. Száraz nyarakon ez a mechanizmus ellenkezőleg játszódik le: az egyszikűek szövetének felnyílásával az apróbb növényeknek kedvez a rendszer.

A nagy mennyiségű csapadék az élőhelyek hasznosítását szintén jelentősen befolyásolja. Szikes pusztán a korábban lesült, vagy lelegeltetett területrészek csapadék hatására megsarjadnak és újra jó legelőt adnak. Fontos odafigyelni arra, melyek azok a legelőrészek, amelyeken egy-egy időszakban nem szabad legeltetni, mert az állatok taposásukkal kárt okoznának a növényzetben. Máshol épp ellenkezőleg kell tervezni, a felázott talajállapot lehetőséget ad taposással megnyitni a növénytakarót, így egyes homogén foltok diverzitása növelhető.

A természetvédelmi területkezelést tehát folyamatosan az időjárás által generált változások figyelembevételével kell végezniük a szakembereknek, ami gondos tervezést igényel.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó: Balogh Gábor
 

Megosztás:

Címke: ,