Mint írják, a bővüléssel Magyarországon jelenleg hatvan történelmi emlékhely van, melyeknek szakmai ernyőszervezete a Nemzeti Örökség Intézete.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, a kormány döntése alapján most három olyan helyszín is történelmi emlékhely lett, amely az 1848-as forradalomhoz és az azt követő szabadságharchoz kötődik: a Landerer-nyomda, ahol a forradalom követeléseit megfogalmazó 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták, valamint a szabadságharc legfényesebb diadalainak emlékét őrző isaszegi és tápióbicskei csatatér.
Történelmi emlékhely lett ezek mellett a Szent Lászlóhoz köthető zsinat helyszíneként a Szabolcsi földvár és templom, valamint a magyar történelem viharos századainak szemtanúja, a Tenkes kapitánya című televíziós kalandsorozat forgatásának helyszínéül szolgáló Siklósi vár is - emlékeztet a közlemény.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a bővítés kapcsán elmondta, hogy kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak, és beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is.
"A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítésére és megismertetésére, ezért számos fórumot biztosít a különböző helyszíneknek a tudásmegosztásra és a fenntartók tapasztalatainak átadására" - tette hozzá a NÖRI vezetője.
Mint rámutatott, a formálódó Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program elsődleges helyszínei lesznek a nemzeti és történelmi emlékhelyek, így a középiskolásoknak élményszerű, tapasztalaton alapuló ismeretszerzéssel tudják átadni történelmünk jelentős eseményeit és azok mára gyakorolt hatásait.
A közlemény felidézi, hogy történelmi emlékhely a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében olyan, a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.
Forrás: MTI
