– A friss eladási számok szerint már többen vesznek rollert, mint biciklit. Ennek az lehet az oka, hogy a városban megkönnyíti a közlekedést, hatékonyan lehet vele kisebb távolságokra eljutni, miközben az ember le sem izzad a munkába menet – mondta el Szatmári-Margitai Gergely ügyvéd az M1-en.
A rollerek megjelenésekor 20-30 km/óra sebesség volt a maximális teljesítményük. Azóta számos típusú jelent meg, az alacsony teljesítményűtől kezdve a magasabbig, amelyek ezt a sebességet bőven meghaladják.
2017-19 között indult meg nagyobb mértékben az érdeklődés az elektromos roller használata iránt, melynek oka, hogy a nagyvárosokban már bérelni is lehet ilyen eszközöket.
– A mind szélesebb körű használata miatt azonban a balesetek száma is megnövekedett. 2020-as adatokat elemezve megállapítható, hogy Magyarországon 64 körüli volt a rendőrség által is ismert, e-rollerekhez köthető balesetek száma. Ebből 14, tehát az egyharmada súlyos sérüléssel végződött. Ebből pedig egyértelművé válik az, hogy ez egy veszélyesnek minősülő eszköz, amihez fontos lenne a szabályozás – hangsúlyozta a szakértő.
A kérdés tehát adott, de hogy még egy szempontot behozzunk: az elektromos közlekedési eszközök leszabályozása előtt talán a hagyományos, emberi erővel hajtott eszközökhöz köthető jogosultságokat, így pl. a bicikliét kellene felülvizsgálni. Biztosan mindannyian találkoztunk már olyan kerékpározó honpolgárokkal, akik a gyalogosok számára kialakított járdán igyekeztek valahová, veszélyeztetve ezzel a sétálókat, de ez csak egy a sok tünet közül, amely alapvető elméleti (vagy csak szociális?) hiányosságokra mutat rá. A KRESZ nem ismerete ugyanakkor nem ment fel annak betartása alól!
