A választási eljárásról szóló törvény szerint a jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni az illetékes egyéni választókerületi választási bizottságnál.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) iránymutatása szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követően is lehetőség van, hogy ha esetleg a jelölt által benyújtott ajánlások közül az érvényesek száma nem éri el a szükséges ötszázat, még lehetősége legyen pótolni az induláshoz szükséges ajánlásokat.
Mivel az ajánlásgyűjtés célja a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges támogatások megszerzése, amint a jelöltet a választási bizottság jogerősen nyilvántartásba vette, ajánlóíven már nem lehet tovább aláírásokat gyűjteni számára. A jelöltnek az összes rendelkezésére bocsátott ajánlóívet vissza kell adnia a választási irodának: azokat, amelyek nem üresek, február 25-én 16 óráig kell visszaszolgáltatnia, azokat pedig, amelyek nem tartalmaznak ajánlást, legkésőbb február 26-án 16 óráig. Annak, aki ezeket a határidőket elmulasztja, ívenként ezer forint bírságot kell fizetnie.
A jelöltek a hivatalos nyilvántartásba vételük után is szimpatizánsokat toborozhatnak és gyűjthetik a választópolgároktól a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat: a lakcímet, e-mail-címet, telefonszámot. Az adatkezelés jogalapja ebben az esetben az érintett hozzájárulása. A személyi azonosító felvétele a szimpatizánsi adatbázis építését szolgáló aláírásgyűjtésnél azonban nem jogszerű.
Az adatok felvétele előtt tájékoztatni kell a választópolgárt arról, hogy ez önkéntes, támogatói adatszolgáltatás, és nem azonos az ajánlással. Arról is tájékoztatni kell, hogy megadott személyes adatait ki, milyen szervezet és meddig kezeli, esetlegesen kinek továbbítja, igénybe vesz-e adatfeldolgozót és mire használják fel az adatokat. Az így felvett adatokat jellemzően kampánycélú megkeresésekhez, "mozgósításhoz" használják fel a pártok.
A választópolgár az adatkezelőtől a későbbiekben bármikor kérheti adatai törlését, javítását.
Forrás: MTI
