Az első igazi tavaszi napsugarak nemcsak a madarakat csalogatták elő, de a rovarok nagy részét is. Tavaszi sétánk közben találkozhatunk, többek között, a nünükével. Nemrégen olvastam pár olyan cikket az interneten, ami gyilkos méreggel rendelkezőnek állítja be ezt a rovart, és ezért született meg ez az írás, hogy segítsen pár dolgot tisztábban látni a nünükével kapcsolatosan.
A közönséges nünüke (Meloe proscarabaes) a hólyaghúzó-félék családjába tartozó bogár. A nőstények a nagyobbak, ők 3,5 centiméteresre is megnőnek. Ilyenkor tavasszal petéktől duzzad a potrohuk. A napsütésben feltűnően csillog fémfényű, sötétkék kitinpáncéljuk. Európában él, réteken, mezőkön és meleg helyeken fordul elő leginkább. A hártyás szárnya visszafejlődött és a szárnyfedője is kisebb méretű, így nem tud repülni. Tekintélyes méretük ellenére ártalmatlanok, bár falánk növényevők.
Igen hívogató, fehérje dús falatok a ragadozók szemében éppen ezért védekezésképpen mérget, a kantaridin nevű anyagot termelik. Ez a rosszízű, sárgás folyadék egyes, kisebb testű állatok számára, súlyos tüneteket okozó méreg lehet, de az embernek leginkább a bőrére kerülhet, és kisebb hólyagokat okozhat, vagyis hólyagokat húz. Ezért is hívják a családját hólyaghúzó-féléknek. A tápcsatornába kerülve számunkra is méreg lehet a kantaridin, de csak enyhe tüneteket okozhat. Az ókori görögök, kis adagban gyógyszerként használták. Azonban ha nem fogjuk meg, csak nézzük, vagy fotózzuk, akkor semmi bajunk nem lehet tőle. Még ha hozzá is érünk, legrosszabb estben pici hólyag keletkezhet a bőrünkön, de belehalni senki nem fog!
Az irodalom szerint neve az „ünüke” szóból ered, ami a fiatal tehenek ma is használatos ünő megnevezésével rokon. A kicsinyítőképzős alak jelentése tehát: kis tehén. A bogár esetlen mozgása, nagy mérete és hatalmas étvágya miatt kaphatta ezt a nevet.
Nagyon érdekes a nünükék szaporodása. Tavasszal, amint előjönnek, nemcsak sürgős táplálkozásba kezdenek, hanem párosodnak is. A hímek nem sokkal ezután elpusztulnak, míg a nőstények laza talajba lerakják a petéiket. A lárvák 4-6 hét múlva kelnek ki, majd felmásznak egy virágra, ahol taxira várnak. A várva várt sofőr egy vadméh lesz, mert ha gyanútlanul arra a virágra száll, a lárva észrevétlenül rákapaszkodik a potrohára – ezért nevezték régebben méhtetűnek a nünüke lárvát. A lárva így bekerülhet a magányosan élő vadméhek által épített sejtbe, ahová a gondos méh mézet helyezett el utóda számára és oda rakja petéjét. A lárva először a petét falja fel, majd átvedlik egy másik lárvaalakká, s innentől mézen él. Ha nem ehet méhpetét, nem alakul át és elpusztul. Többszöri vedlés és átalakulás után valódi bábbá alakul, amiből már a kifejlett nünüke fog kikelni. Ne bántsuk, hiszen sok ezer pete közül csak néhány szerencsés járja végig ezt az utat és jut el a kifejlett állapotig.
Számos védett nünüke faj él hazánkban, így ha más érv nem is számít, nem javasoljuk, hogy akár 50 000 Ft bírságot kockáztassanak elpusztításával, és mint biztosan tudják Nünüke a Vízipóknak is barátja!
Váncsa Klára, ökológus
