Utoljára pont húsz évvel ezelőtt, 2004-ben sikerült megfigyelni a Kis-Sárréten a hazánkban már csak ritka kóborlóként előforduló, nagytestű madarat – írja honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park. Ezúttal azonban a megfigyelési hely is szokatlan volt, ugyanis nem a vízen, hanem a Biharugrai-halastavak közelében, egy szántóföldön figyelte meg és fotózta le mobiltelefonjával egy munkáját végző traktoros.
A pelikán közelében 11 fehér gólya is sétálgatott, így valószínű, hogy kóborlása során csatlakozott a költőhelyeik felé vonuló madarakhoz. A rózsás gödény, közeli rokonával, a borzas gödénnyel együtt a XIX. század közepéig még költött hazánkban, de a folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása véget vetett ennek, azóta csak alkalmilag látogatnak el hozzánk. Azt, hogy a múltban nagyobb számban is jelen volt a faj, az is jelzi, hogy két térségbeli település, Biharugra és Sarkad címerét is díszíti a pelikán.
Minkét faj Délkelet-Európától Közép-Ázsiáig fészkel, szigetszerűen, az arra alkalmas, kiterjedt mocsarakban és folyótorkolatokban. Fő tápláléka a hal, de ritkasága miatt nem okoz gazdasági kárt, kíméletet érdemel. Borzas gödényt legutóbb 1997-ben és 2013-ban figyeltek meg a Biharugrai-halastavakon.
