Mezőgyánból Zsadány felé haladva, a falutól alig egy kilométerre, a jobb oldalon egy tetszetős gyepterület található, amely közvetlenül határos a Körös-Maros Nemzeti Parkkal, látképét a Radványszegi-erdő impozáns sávja teszi teljessé. A Csobán-szik egy körülbelül 100 hektáros terület, melyet régen legeltettek, növendék üszők járták a vidéket.
A Csobán-szik elsősorban botanikai értékei miatt érdemelte ki a Natura 2000-es minősítést. Ez a hátas fekvésű, ősi gyepfolt a régi időkben kisebb mocsarakat, vízállásokat is magában foglalt. Manapság ezek a régi vízállások már tartósan szárazon állnak, el is indult a sásrétek beerdősülése, szerencsére csupa őshonos fa- és cserjefajjal. Vadkörték, elszórtan magányos kocsányos tölgyek, kökény és galagonya alkotja ezeket a fásodó élőhelyeket.
A magasabb térszinteken fekvő gyepeket rendszeresen kaszálják, így sok értékes növénytársulást, növényfajt megőriztek. A gyepek kevésbé szikesek, elsősorban a sztyepprétek, cickórós füves puszták uralják a kaszálók nagy részét. Májusban a koloncos legyezőfű, a különböző zsályafajok virágpompájában gyönyörködhetünk, és nagy foltokban virít a terület több pontján a macskahere.
Különös értéke a gyepeknek egy rendkívül szerény külsejű, a gyepfoltok között rejtőző növényfaj, a védett kis forrásfű, melynek állományát a 2000-es évek elején fedezték fel a területen. Ez az apró növényke csapadékosabb, belvizes időszakban jelenik meg és itteni előfordulásának jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon főként a Dunántúlon fordul elő, atlanti-mediterrán flóraelem. Fő telterjedési területe a mediterrán vidékeken és az Atlanti-óceán partvidékén van Európában.
Mezőgyánból Zsadány felé autózva érdemes megállni és egy rövid sétát tenni a Csobán-sziken, különösen áprilisban, vadkörte és kökényvirágzás idején, vagy ősszel, amikor a sárguló gyepeket a sokféle színben játszó Radványszegi-erdő lombkoronája övezi.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
