Hozzátette: a jegybank jelentésének célja, hogy átfogó és objektív képet nyújtson Magyarország versenyképességéről 160 mutató alapján. A vizsgált versenyképességi mutatóknak csak töredékére érhető el 2022-es adat, így az idei rendkívüli gazdasági változásokat a kiadvány nem tükrözi, alapvetően 2021-es adatokra épül - jelezte.
Magyarország a Versenyképességi Index összesítése alapján 47,9 pontot ért el. Ez továbbra is enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál, amely 46,5 pontot tett ki, azonban 3,4 ponttal elmarad az uniós átlagtól, miközben a legfejlettebb északi országok átlaga 14,4 ponttal haladja meg Magyarország pontszámát.
Annak érdekében, hogy az eddigi sikeres, alapvetően mennyiségi tényezőkön alapuló növekedési modell fenntartható, minőségi tényezőkön alapuló modellé válhasson, teljes versenyképességi fordulat szükséges - fejtette ki. Egyes mennyiségi mutatókban a magyar gazdaság az EU átlagához képest is jobb teljesítményt nyújt, miközben a minőségi mutatókban számottevő a tér a fejlődésre. Példaként említette, hogy a beruházások GDP-hez viszonyított mennyisége igen magas, azonban a beruházásokon belül mérsékelt a szoftver, kommunikációs és más IT beruházások aránya.
Vannak területek, ahol Magyarország a régiót és az uniót is megelőzi: ilyen a háztartási megtakarítások aktivizálása vagy a munkaerőpiac, és a társadalmi felzárkózás. A humántőke minőségi dimenzióiban, mint az egészséges és képzett munkaerő, komoly fejlődési-versenyképességi tartalékok vannak - ismertette.
A jelentés szerint az előző évtizedben megteremtett stabil alapok és válságintézkedések eredményeként a koronavírus-járvány ellenére Magyarország gazdasági fejlettsége tovább közeledett az EU átlagához, a 2019-es 73-ról 2021-ben 76 százalékára nőtt.
Kitért arra, hogy a hitelprogramok és a moratórium következtében a pandémia alatt is folytatódott a hitelezés bővülése, a pénzügyi közvetítőrendszer jól teljesített. A magánszektor hitelállományának egészséges bővüléséhez a jelentés szerint továbbra is jelentős tér van.
A járvány okozta válság munkaerőpiaci hatásai mérsékeltek voltak, 2021-ben a gazdaság újraindulásával újra teljes foglalkoztatás alakult ki, de egyes területeken érdemi munkaerő-tartalék van: ide sorolta az alacsony képzettségűeket, a nyugdíj körülieket, és a fiatalok csoportját. Ezeket szerinte atipikus foglalkoztatási formákkal, például a részmunkaidő ösztönzésével lehet aktivizálni.
A vállalati szektorban javult a termelékenység, mérséklődött a kis- és nagyvállalatok közötti eltérés. Ugyanakkor a kkv-k esetében nélkülözhetetlennek nevezte a haladó technológiák és digitális üzleti megoldások szélesebb körű alkalmazását.
Magyarország élen jár a zöld államkötvények kibocsátásában. A megújuló energiaforrások hazai energiafelhasználáson belüli aránya a napelemek telepítése következtében 2020-ban 14 százalékra nőtt, ami azonban alacsonyabb a 36 százalékos Észak TOP5, a 22 százalékos EU és a 17 százalékos V3 átlagoknál.
Ismertette: a hazai digitális infrastruktúra nemzetközi összevetésben versenyképes, azonban kihasználtsága ehhez képest mérsékelt. A kihasználtság növeléséhez a felhasználói készségek javítása, a vállalati digitalizáció terjedése és egy állam által is támogatott adatreform egyaránt szükséges.
A jegybank jelentése 14 területet vizsgált, 160 mutatót tartalmaz, ezek 95 százaléka objektív mutató. Újdonságként beemelték az öt északi uniós ország mutatóinak átlagát, vagyis Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Svédország átlagát.
Forrás: MTI
