Meteorológia: drasztikusan visszaesett a zivataros napok száma idén

07:18 | behir.hu

Drasztikusan visszaesett idén a zivataros napok száma, aminek hátterében a nagytérségi cirkuláció átrendeződése és az ebből fakadó extrém nedvességhiány állt - közölte a HungaroMet Nonprofit Zrt.

Mint írták, a mérések és megfigyelések egyértelműen alátámasztják, hogy 2026 nyarán kevesebb zivatar alakult ki Magyarországon.

A nyár a legszárazabb és a második legmelegebb volt 1901 óta: országos átlagban csak 74,1 milliméter eső esett, ami a sokéves átlagnak csak 36 százaléka, ugyanakkor a középhőmérséklet 2,59 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál.

A zivataros napok száma drasztikusan visszaesett: a számottevő konvekció (vagyis a levegő koncentrált, erős feláramlása, ami a zivatarok kialakulásának és fennmaradásának legfőbb hajtómotorja) júniusra és július legelejére szorult vissza, ezt követően csak nagyon kevés zivataros nap fordult elő, ami éles ellentétben áll például 2023-mal, amikor kora tavasztól késő őszig sorozatban, több hullámban alakultak ki nagy területet érintő zivatarláncok és szupercellák.

Ugyan néhányszor kiadtak nyáron másodfokú (narancs) riasztást hevesebb zivatarok veszélye miatt: június 10-én nyugat-magyarországi járásokra, majd néhány nappal később, 14-én dél-magyarországi járásokra, augusztus 20-án északnyugat-magyarországi, másnap délnyugati járásokra, de a legmagasabb, piros fokozat kiadására ekkor sem volt szükség.

A HungaroMet adatai szerint 2016 és 2024 között évente átlagosan 28–31 napon volt narancs riasztás - ebből jellemzően 14 heves zivatar és 9 felhőszakadás miatti -, piros riasztás zivatarra pedig viszonylag ritkán, általában néhány alkalommal fordul elő, de voltak olyan évek is, amikor zivatarra nem is adták ki a legmagasabb fokozatot. A legutóbbi nagy területet érintő zivataros helyzet 2025. július 7-én és 8-án volt, ekkor a biztosítótársaságok rekordösszegű kárbejelentést regisztráltak.

A nyár folyamán ugyanis a nyugati szelek öve északabbra tolódott, az egyenlítő térségében alacsonyabb hőmérsékletű tengerfelszín-terület alakult ki, egyfajta "atlanti La Nina", és kiépült egy hatalmas, tartós anticiklon, amely elzárta a trópusi nedvesség útját Európa felé és visszafogta a ciklonok képződését. A frontok nagy része messze, a Kárpát-medencétől északra haladt el, amelyek pedig közel kerültek Magyarországhoz, azok nedvessége többségében a határokon kívül maradt. Mindezt tovább súlyosbította a száraz talaj és az erős napsugárzás pozitív visszacsatolása, amely megakadályozta a felhő- és csapadékképződést.

A zivatarok elmaradásának meteorológiai oka a nagytérségi cirkuláció - a Föld levegőjének és vizének nagyléptékű, egész bolygóra kiterjedő mozgási rendszerének - megváltozása és az ebből fakadó nedvességhiány.

Ahol azonban rendelkezésre állt a zivatarokhoz elegendő nedvesség és a meleg levegő erős feláramlása, ott a felhalmozódott energia lokálisan és időnként rendkívül intenzív felhőszakadásokat okozott, például július 1-jén Barcson 95,6 milliméter eső hullott, és erősen viharos széllökés is előfordult, de a 2023-as szezonra jellemző nagy kiterjedésű, szervezett zivatarrendszerek, időnként orkánerejű széllökések és nagy méretű jéggel járó esők szinte teljesen elmaradtak a nyáron.

 

Forrás: MTI

További programok »

Friss hírek

Mosoly mozaikok a bábszínházban – 90 éves lenne Lenkefi Konrád

Mosoly mozaikok címmel nyílt kiállítás szerdán este a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban Lenkefi Konrád emlékére, aki ezen a napon lenne 90 esztendős. A Napsugár Bábegyüttes egykori vezetője munkásságával, kitartásával maradandó értéket adott a világnak, és feltette Békéscsabát a bábművészet térképére. A kiállításon az ő keze nyomát őrző tárgyakkal és a rá jellemző szellemiséggel találkozhatunk.
2026. november 18. 20:21
FEL