Mennyire digitalizált az országunk? Megvannak a tavalyi mutatók

2018. május 19. 16:39 | behir.hu

Az Európai Bizottság a napokban tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit. A DESI segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, valamint a digitális közszolgáltatások tekintetében. A Bizottság idén az aktuális értékekkel egyidejűleg a nemzeti digitális politikák részletesebb elemzését is közzéteszi.
 
Mint kiderül, tavaly kismértékben szűkült a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett tagállamok közötti különbség. Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést; e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését.
 
A DESI összeurópai eredményeinek tanúsága szerint:

  • A hálózati összekapcsoltság javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez.
  • Az internetezők körében a telefon- és videohívásokkal kapcsolatos szolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben.
  • Ha lassan is, de növekszik a digitális szakértők száma, ugyanakkor az európaiak 43%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
  • Folytatódik a vállalkozások digitalizálódása, és az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat.

Magyarország a 28 uniós tagállam között összességében a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben átlagos ütemben fejlődött az ország a digitalizáció tekintetében. Magyarország viszonylag jól teljesít az összekapcsoltság területén (18. hely), ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető. A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. Az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot (12. hely). A magyar internethasználók 84%-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban (uniós átlag: 65%), 85%-uk olvas online híreket (EU: 72%) és 59%-uk bonyolít le videohívásokat (EU: 46%).

A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól (21. hely), mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket (25. hely). A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen (27. hely).

 

A Magyarországról szóló országjelentés itt található, a magyar távközlési piacra vonatkozó angol nyelvű jelentés pedig itt érhető el.

További programok »

Itthon

Több millió forintot nyúlt le idős, hiszékeny szomszédja bankszámlájáról egy nő

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat az Orosházi Járási Ügyészség és vádiratában próbára bocsátás intézkedés alkalmazására tett indítványt egy 31 éves büntetlen előéletű pusztaföldvári illetőségű, de jelenleg Ausztriában élő nővel szemben, aki a szomszédját csapta be. A járási ügyészség indítványa szerint a sértett részére okozott kárt is meg kell majd fizetnie.
10:04
FEL