Az Európai Bizottság a napokban tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit. A DESI segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, valamint a digitális közszolgáltatások tekintetében. A Bizottság idén az aktuális értékekkel egyidejűleg a nemzeti digitális politikák részletesebb elemzését is közzéteszi.
Mint kiderül, tavaly kismértékben szűkült a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett tagállamok közötti különbség. Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést; e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését.
A DESI összeurópai eredményeinek tanúsága szerint:
- A hálózati összekapcsoltság javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez.
- Az internetezők körében a telefon- és videohívásokkal kapcsolatos szolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben.
- Ha lassan is, de növekszik a digitális szakértők száma, ugyanakkor az európaiak 43%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
- Folytatódik a vállalkozások digitalizálódása, és az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat.
Magyarország a 28 uniós tagállam között összességében a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben átlagos ütemben fejlődött az ország a digitalizáció tekintetében. Magyarország viszonylag jól teljesít az összekapcsoltság területén (18. hely), ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető. A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. Az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot (12. hely). A magyar internethasználók 84%-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban (uniós átlag: 65%), 85%-uk olvas online híreket (EU: 72%) és 59%-uk bonyolít le videohívásokat (EU: 46%).
A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól (21. hely), mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket (25. hely). A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen (27. hely).
A Magyarországról szóló országjelentés itt található, a magyar távközlési piacra vonatkozó angol nyelvű jelentés pedig itt érhető el.
