A Gyulai Járásbíróság előtt dr. D. G. vádlott és társai ellen hűtlen kezelés bűntette miatt kedden született ítélet, mely szerint a bíróság bűnösnek mondta ki az I., II. és III. rendű vádlottakat társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, míg a IV., V. és VI. rendű vádlottakat felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében.
A bíróság az I. rendű, a III. rendű és VI. rendű vádlottakat 10-10 hónap, a II. rendű és IV. rendű vádlottakat 8-8 hónap, az V. rendű vádlottat 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, és valamennyi vádlott esetén a börtönbüntetés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette.
A bíróság egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat több mint 556 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére, míg 206 ezer forintot meghaladó bűnügyi költség az állam terhén maradt.
Az ügyvezetők, az üzletágvezető, a főjegyző, az alpolgármester és a kabinet munkatárs is benne volt
Az I. rendű vádlott volt 2003 és 2010 között a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetője, őt tisztségében a II. rendű vádlott követte. A kft. parkolási üzletágának vezetője 2003-tól a III. rendű vádlott volt. A IV. rendű vádlott 2008. és 2012. között az önkormányzat címzetes főjegyzője, az V. rendű vádlott az alpolgármester, míg a VI. rendű vádlott a Polgármesteri Kabinet alkalmazottja volt.
A Kft. és az önkormányzat között létrejött szerződés alapján a társaság üzemeltette az önkormányzat tulajdonában lévő parkolóhelyeket. A parkolási díjak beszedéséből, a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel az önkormányzatot illette, de a bevételeket a kft. szedte be és számolta el.
Néhányan ingyen kaptak parkolóbérletet, pedig nem is járt volna
Az önkormányzatnál évente döntöttek arról, hogy kik részesüljenek ingyenesen éves parkolóbérletben. Ezen személyek listáját 2008-tól a VI. rendű vádlott állította össze. A listát vezetői értekezleten hagyták jóvá, majd a VI. rendű vádlott – a IV. rendű vádlott utasítására – eljuttatta a III. rendű vádlottnak. A listákat többségében a IV. és az V. rendű vádlottak írták alá azzal, hogy a Kft-től kérték a parkolóbérletek kiadását. Az I. és a II. rendű vádlottak felhívták a III. rendű vádlottat a parkolóbérletek kiadására, aki az ügyintézőtől elkérte a bérleteket, majd eljuttatta a VI. vádlottnak, végül a listán szereplő személyek ingyenesen átvették azokat. A kiadott parkolóbérletekről 2009. és 2010. évek kivételével állított ki számlát a Kft., azonban az önkormányzat ezek ellenértékét így sem egyenlítette ki.
A vádlottak az érintett időszakban nem voltak jogosultak arra, hogy ingyenesen igényeljenek vagy juttassanak parkolóbérleteket. A társaság az érintett időszakban összesen 307 darab bérletet adott ki ingyenesen. E magatartásukkal az I. r. vádlott 2008. és 2010. között közel 19 millió forint, a II. r. vádlott 2011-2012. évben körülbelül 21 millió forint vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak.
A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták a bűncselekmény elkövetését, illetve a tagadták bűnösségüket is.
A bíróság a bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a vádlottakat sem jogszabály, sem egyéb szabályozás nem jogosította fel arra, hogy a vádbeli időszakban ellenérték nélkül parkolóbérleteket adjanak. A tanúvallomások alapján az ingyenes parkolóbérlet juttatása egyfajta automatizmusként működött az önkormányzatnál. Az ingyenes bérletben részesülő személyek köréről vezetői értekezleten határoztak a korábbi évek gyakorlatát átvéve, azonban ezekről az értekezletekről nem készültek feljegyzések. A parkolóbérletekről a közlekedési társaság bizonyos években még számlát sem állított ki, de még számla kiállításakor sem történt meg az ellenérték kiegyenlítése az önkormányzat részéről.
A bérlet nem egyenlő az önkormányzati támogatással
A bíróság – a vádlottak hivatkozásával szemben - megállapította, hogy nem lehetett önkormányzati működési támogatásnak tekinteni ezeket az ingyenes bérleteket. Rámutatott a bíróság arra is, hogy azért sem minősülhetett önkormányzati támogatásnak a parkolóbérlet, mert a vonatkozó törvényben meghatározott jogosultakon kívüli – részben önkormányzathoz nem is kötődő - személyek is részesültek belőle. A közlekedési társaság nem önkormányzati intézmény, így döntést kellett volna hozni az ingyenes juttatásról. Az adójogi szabályok értelmében a parkolóbérletek esetén nem valósultak meg az üzleti ajándék vagy üzletpolitikai kedvezmény törvényi feltételei sem.
Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a vádlottak magatartásukkal vagyoni hátrányt okoztak a pakolóbérletek ellenérték nélküli juttatásával megfelelő felhatalmazás hiányában, így hűtlen kezelés bűntettét valósították meg.
Az ítélet nem jogerős tekintettel arra, hogy az ügyészség és a vádlottak védői is fellebbezést jelentettek be ellene. A vádlottak a tárgyaláson nem vettek részt, így a fellebbezési határidő esetükben a határozat kézbesítésekor kezdődik meg.
