A gazdasági, informatikai és műszaki felsőoktatási intézményekben végzett hallgatók nagyon könnyen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon és közben bruttó átlagbérük is kedvező más területekhez viszonyítva - ez is kiolvasható többek között a Figyelő új Felsőoktatási Rangsor 2018 című kiadványából, ami a felsőoktatásba igyekvő fiataloknak segít választani. A hetilap anyagában a felsőoktatási intézményeket és karokat a legfontosabb szempontok szerint vizsgálták és egyszerre több rangsort is készítettek.
Átfogó információhoz juthatnak a felsőoktatás iránt érdeklődők a hetilap új kiadványából. Egyedi módszertan alapján jött létre több mint 60 táblázat, 15 féle indikátort használva (az adatokat az Oktatási Hivatal bocsátotta a lap rendelkezésére).
Így készült
A hetilap kiadványában az oktatási regiszterek alapján mutatja be a hazai felsőoktatás sokszínűségét, egyszerre négyféle rangsort hoztak létre
Elkészítették a felsőoktatási képzési területek rangsorát. Itt minden olyan kar szerepel a rangsorban, amelyek a 2017. évi általános felvételi eljárásban alap vagy osztatlan képzést hirdettek meg az adott képzési területen, és legalább 10 fő nappali munkarendű felvett hallgatójuk volt.
Másrészt szakos rangsorokat állítottak össze. Valamennyi rangsorolt képzési területen azt a három alapképzési vagy osztatlan képzési szakot vizsgálták, amelyet a felvételi során a legtöbb jelentkező választott az első helyen.
Harmadrészt elkészítették a magyarországi felsőoktatási intézmények összevetését intézményi klaszterenként.
Negyedrészt képzési területenként elkészítették a felvételi szempontjából legnépszerűbb szakok kimeneti mutatókra alapozó rangsorát 10 képzési terület esetén. Ezek a kiadvány top10 szakjai.
A legfontosabb rangsor
A csütörtökön megjelent anyag 12 képzési terület (agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány, államtudomány) szakjait és intézményeit rangsorolja. Ezek közül mi most néhányat ragadunk ki.
A gazdaságtudományok képzési területen
a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara végzett az élen 59,1 pontjával.
Ezen a területen 56 ponttal a képzeletbeli dobogó második helyén a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara zárt,
míg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara az 50,1 pontjával a harmadik lett.
Olyan indikátorokat vettek itt figyelembe, mint például az első helyes jelentkezők száma, a felvettek száma, az első helyes jelentkezők közül felvettek aránya, a felvettek pontátlaga, a 400-nál magasabb pontszámmal felvettek aránya, tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya, külföldi hallgatók aránya, a végzettek havi bruttó átlagjövedelme. A BCE-GTK karon például a végzettek havi bruttó átlagjövedelme 340 ezer forint felett van, 10%-kal meghaladva az őt követő intézményeket.
A kiadványból az is kiderül, hogy a Diplomás Pályakövetés 2015-ös adatai szerint a gazdaságtudományok képzési területen végzett hallgatók 20 százaléka három éven belül folytatja tanulmányait valamilyen mesterképzésen, ami más képzési területekhez viszonyítva közepesen magas aránynak mondható. A diplomások 70 százaléka dolgozik, 8 százaléka emellett tanul is. Az itt végzett hallgatók könnyen el tudnak helyezkedni, mivel csak 2 százalékuk regisztrált álláskereső, közben a 262 ezer forintos bruttó átlagjövedelem jónak mondható más területekkel összevetve.
A képzési területen belül meghirdetett alapszakok és osztatlan mesterszakok közül a nappali munkarendű első helyes jelentkezéseket tekintve 2017-ben a gazdálkodási és menedzsment (2487 fő), a turizmus-vendéglátás (1852), valamint a kereskedelem és marketing (1518) alapszak volt a legnépszerűbb. A gazdálkodási és menedzsment alapszakon végzettek által ellátott jellemző munkakörök: könyvelő, asszisztens vagy pénzügyi ügyintéző.
Informatikában az élen
Az informatikai képzési területen szintén a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara ért fel az első helyre 53,8 pontjával,
megelőzve a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karát (51,1 pont) és
az ELTE Informatikai Karát.
Itt a végzettek bruttó átlagjövedelme magasabb, mint a gazdaságtudományi területek esetében. A legmagasabb havi bruttó átlagjövedelem 448 ezer forint felett van, amit a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán végzettek értek el.
A kiadvány ennek kapcsán megjegyzi (más területekkel összevetve), hogy az informatikai képzési terület diplomásai kiemelkedően jó esélyekkel lépnek be a munkaeőpiacra, átlagbérük nagyon magas és csak alig két százalékuk számít regisztrált álláskeresőnek. Az itt végzettek jellemzően szoftverfejlesztőként, illetve -tervezőként helyezkednek el.
Műszakisok, figyelem!
A műszaki képzési területen végzettek a fenti két területen tapasztalható átlagjövedelmek között helyezkednek el a kereset tekintetében, átlagosan 292 ezer forintos jövedelmükkel.
Ebben a tekintetben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara lett az első 49,7 pontjával,
hajszállal maradt csak le a BME Gépészmérnöki Kara (49,5 pont), és
48,2 ponttal a harmadik helyen végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara.
Mit mutat a HVG rangsora?
A HVG Diploma 2018 című felsőoktatási rangsora is most csütörtökön jelent meg. Ezek szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzett az élen az egyetemek közötti versenyben. A legjobb ötbe fért a a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem is.
Forrás: Portfolio
