Magyarország, mint geotermikus nagyhatalom?

2024. július 14. 14:17 | behir.hu

Az utóbbi hetekben számos energetikai szakértő érvelt amellett, hogy a nagyobb kormányzati szerepvállalás kulcsfontosságú a geotermikus nagyhatalmi státuszunk megőrzéséhez. Kormányzati szerepvállalásra szükség van, de nem ott ahol a legtöbben gondolnák, arról nem is szólva, hogy a nagyhatalmi státusz is inkább csak emlék.

A geotermikus energia megújuló, időjárás független energiaforrás. Míg a nap- és a szélenergia versenylóként gyors, de szakaszolt teljesítményre képes, addig a geotermikus energia igáslóként a nap 24 órájában egyenletes energiatermelést biztosít. Tegyük hozzá, hogy míg Magyarországon a nap és a szél az áramtermelésben, a geotermia – a jelenlegi technológiai szinten – inkább a hőellátásban dominálhat. Bár a geotermikus projektek magas kezdeti tőkeigényűek (költséges kutatások és mélyfúrások), ugyanakkor alacsony és jól tervezhető működési költséggel és 50 évnél is hosszabb élettartammal jellemezhetők. Ezt bizonyítja a hazai geotermikus iparág közel 150 éves tapasztalata.

Az idén elfogadott Nemzeti Földhő Stratégia 2030-ra a geotermikus energia hazai felhasználásának megduplázását tűzi ki célul, ami ismerve a magyar geotermikus szektor állapotát, meglehetősen ambiciózus vállalásnak tűnik. Jelen helyzetben még az is kihívás, hogy megtartsuk a jelenlegi termelési szintet. 

Mintegy 1000 aktív termálkutunk mintegy fele energetikai hasznosítású, de a visszasajtoló kutak aránya kevesebb, mint egytized. Továbbá a bejelentett visszasajtoló kutaknak a fele sem üzemel valóban visszasajtoló kútként, részben kútkiképzési problémák részben jogszabályi kiskapuk miatt. Csak a régi rendszerekhez több mint 400 visszasajtoló kút fúrására lenne szükség 2027 végéig, de egyáltalán nem látszik az a kormányzati szándék, ami ezt az ellentmondást feloldani igyekezne.

– Óriási problémát jelent a geotermikus szektor erős széttagoltsága. A vízkészletgazdálkodás a Belügyminisztérium hatásköre, a Parlament alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el a bányahatósági jogkört, az Energiaügyi Minisztérium felel az energia politika irányításáért, az Agrárminisztérium jelentős szerepet vállal a támogatásban, a Külügyminisztérium pedig a kínai befektetők energiaigényének támogatása kapcsán jön a képbe – mondta el Szanyi János,  a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Geotermikus Kutatás-Fejlesztési Központjától. 

Forrás: portfolio.hu

További programok »

FEL