A güzüegér több szempontból is érdekes kis jószág. Nagyon hasonlít a házi egérre, az 1980-as évekig nem is tekintették őket külön fajnak. Habár a kinézetük alig tér el, viselkedésükben annál inkább különböznek egymástól. Míg a házi egér az emberi környezetet kedveli és nem él párban, addig a güzüegér a szántóföldeket, mezőket választja otthonául. Ráadásul párban és monogám módon él, ami rendkívül ritka a kisrágcsálók között.
A güzüegerek ősszel, a betakarítás utáni időszakban szorgalmasan készülődnek a télre, güzühalmot építenek. A halom építése 2-3 hétig tart, mérete az építésben részt vevő állatok számától függ, ami 4-14 egérből álló csoportot jelent (főként 1-2 alomból származó fiatal egyedek és néhány felnőtt egyed). Az elkészült halmok általában 100-200 cm átmérőjűek és legfeljebb 50 cm magasak. A munka nagyságára jellemző, hogy egy-egy güzühordás megépítéséhez mintegy 200 liter földet hordanak össze a szorgos kis egerek.
Az építkezés úgy zajlik, hogy az egerek először egy réteg gyommagot és kalászt helyeznek el kb. 10-15 cm vastagságban a földön (ez akár 40-50 liter magot jelent), erre egy réteg ugyanilyen vastag föld kerül. A halom azonban nem csak az élelem tárolását szolgálja, hanem a felhalmozott táplálék alatt 25-50 cm mélyen fészekkamrák is készülnek. A fészekkamrákat fűfélék leveleivel bélelik, melyekben csoportosan telelnek át, s a güzühalomban felhalmozott magokat és azok csíráit fogyasztják. Márciustól kezdve telelőhelyeiket elhagyják és a tavaszi és nyári hónapok során egyszerűbb, földbe vájt üregekben élnek.
A güzüegér sztyeppi elterjedésű faj, hazánk elterjedési területének nyugati határa. Korántsem annyira általános faj, mint a háziegér. Nem is olyan szapora, ugyanis évente csak egyszer hoz világra utódokat. Tavasszal a güzücsaládok felbomlanak, a fiatal egyedek új családot alapítanak. Rőzsecsomók alatt, faodvakban, szénakazalban hozzák világra utódaikat.
A güzüegerek mezőgazdasági kártétele nem jelentős, mivel az aktív szántóterületeket a bolygatás miatt nem kedvelik, csak a művelésből kimaradt parlagokat, mezsgyéket használják élőhelyül.
A népi megfigyelések szerint a güzühordások nagysága és sűrűsége jelzi, hogy milyen lesz a tél. Ha a halmok magasak és sok van belőlük, akkor kemény és hosszú télre készülhetünk. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain idén jelentős számban láthatunk güzühalmokat, helyenként (például a Kis-Sárréten) lényegesen többet, mint az elmúlt években. Ha tehát a népi megfigyelésre hagyatkozunk, akkor hideg télre számíthatunk.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
