Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a behir.hu-n, június 18-án 23 óra körül bejelentés érkezett a tevékenységirányítási központba, miszerint az egyik idősek otthonából kerékpározni indult egy ellátottjuk kora délután, de nem tért vissza. A férfinál volt mobiltelefon, a csorvási körzeti megbízottak többször felhívták, és tudtak is vele beszélni. Elmondta nekik, hogy lát fényeket, és egy kukoricatábla mellett van.
– Azt tudni kell, hogy a terület irtózatosan nagy – mondja Tóth Zoltán alezredes, a Békéscsabai Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetője. Hajnalban hívtak a kollégák, hogy egész éjjel keresték a férfit, de nem találták meg. Én is kimentem a helyszínre, ahol már tíz polgárőr, tíz önkéntes tűzoltó és tíz kolléga volt, a Körös Mentőcsoport tagjai pedig három drónnal voltak jelen. Annyi szerencsénk volt, hogy 6 órakor a testvére még tudott a bajbajutottal beszélni. Ez megnyugtató volt, mert tudtuk, hogy életben van. Az adótornyok segítségével nagyjából behatároltuk, hogy körülbelül merre lehet. Így szűkítettük a kutatási kört.
A drónnal keresték a piros kerékpárt, mert egy kukoricaföldön feltűnő, és ha az meglett volna, akkor keresőkutyát indíthattak volna róla, és a kutatási irányt is be tudják lőni. De nem találták. Hatalmas területet fésültek át: az alezredes elmondása szerint egy 10 km hosszú és 4 km széles részt kellett átkutatni.
– Az volt a szerencsénk, hogy Csorváson, a szennyvíztelepnél állítottak fel egy adótornyot, és az utolsó hívásnál oda jelentkezett be a mobiltelefon – folytatja az alezredes. Végül ennek köszönhetően ezután hamar megtalálták a polgárőrök a kiszáradás jeleit mutató férfit fél 12-kor Csorvás és Kondoros között, a Dögös–Kákafoki-csatorna partján. Fél napon keresztül kerestük.
A férfi ott ült, és már meg sem tudott mozdulni. A körülményekhez képest jó állapotban volt. A keresők értesítették a mentősöket, de mivel elég nehezen lehetett megközelíteni a helyet, így ketten beemelték a férfit egy terepjáróba, és végül átadták a mentőszolgálat munkatársainak.
(Tóth Zoltán alezredes)
– 2006 óta vagyok a közrendvédelmi osztály vezetője – magyarázza Tóth Zoltán. – Volt már hasonló esetünk. Az télen történt, és egy vízelvezető ároknál találtuk meg a nénit, de rajta már nem tudtunk segíteni. Sajnos az idős, demens embereknél előfordul, hogy valamikor tanyán laktak, és egy ilyen környezet, mint például ez a kukoricaföld, előhozza bennük a gyerekkori emlékeket. És elkezdik keresni a tanyát, aztán egyre jobban eltévednek. Megfeszített munka volt a mostani, és mindenki, aki részt vett a keresésben, emberfeletti teljesítményt nyújtott, nem is tudom nekik elégszer megköszönni.
Forrás: Zsaru Magazin
