Csütörtökön ünnepélyesen adták át a battonyai kormányablakot, amely már a 18. a vármegyében. A város lakói eddig legközelebb Mezőhegyesen vagy Mezőkovácsházán intézhették el az ügyeiket, például a személyes okmányok kiváltását. A térség országgyűlési képviselője elmondta, Csanád vármegye nagyobb része egykor nem Csongrádhoz, hanem Békéshez tartozott; Battonya 15 ezres lélekszámú járási székhely volt Csanádban. Ez is jelzi, hogy Trianon nemcsak azokat érintette, akik a határ másik oldalára kerültek, hanem azokat is, akik központból perifériává váltak – húzta alá Erdős Norbert. A román határ mellett fekvő, jelenleg körülbelül 5500 lakosú város népességszáma az utóbbi időszakban folyamatosan nő.
– Ez annak köszönhető, hogy a Romániában élő román és magyar nemzetiségű állampolgárok elkezdtek ingatlanokat vásárolni Battonyán. Itt élnek és innen járnak dolgozni, a nyugdíjas réteg sok esetben le is telepszik. Aradon az ipari park nyugatra helyezkedik el, sok esetben Battonyáról hamarabb oda lehet érni dolgozni, mint Arad keleti oldaláról – fogalmazott.
Hazánkban 2014 óta ez a 314. kormányablak. Ezekben az intézményekben 2500-nál is több ügytípust lehet intézni, ugyanakkor a forgalom csaknem 80 százalékát 15-20 ügykör teszi ki. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára ismertette: tavaly 14 milliónál többen látogatták meg a kormányablakokat, amelyekben az elkövetkező időszakban az informatikai eszközpark megújítását hajtják végre.
– Az úgynevezett KÖFOP projektek, európai uniós fejlesztésből valósulnak meg több, mint 60 milliárd forint értékben. Nagyon szeretnénk egy paradigmaváltást is végrehajtani a Digitális Magyarország Ügynökség és a NISZ segédletével, hogy az elkövetkező években meg tudjuk újítani az informatikai eszközparkot – mondta György István.
A battonyai kormányablak kialakítására több mint 143 millió forintot fordítottak, a beruházással most már a magyar lakosság hetven százaléka olyan helyen él, ahol van ilyen ügyintézési lehetőség.
Galéria
