A magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen megjelenteket Görgényi Ernő polgármester köszöntötte. Mint mondta, Gyula, a kultúra magyar városa mindig hűséges és méltó volt e címhez.
A városvezető kiemelte: a folyamat, amelynek eredményeként megszületett a közösségi kultúra és annak intézményrendszere a fürdővárosban, a tizenkilencedik század második felében indult el. Ha dátumot kellene hozzá társítani, az 1868. szeptember 8-a lenne, amikor Mogyoróssy János aláírta adománylevelét, amelyben a városra hagyta könyv-, térkép-, érem- és fegyvergyűjteményét, egyszerre téve le a mai könyvtár és múzeum szimbolikus alapkövét. Mogyoróssy nyomán olyan kiválóságok támogatták a gyulai kultúra fejlődését mint Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia, Wenckheim Krisztina és Göndöcs Benedek - tette hozzá ünnepi beszédében a polgármester.
Görgényi Ernő polgármester (Fotó: Rusznyák Csaba / Gyulai Hírlap)
– A hozzáállásunk, itt Gyulán, azóta sem változott, és jöjjenek bármilyen nehéz idők, elkötelezettek vagyunk a kulturális intézményrendszer megtartása és fejlesztése mellett. A megyében a gyulai önkormányzat tartja fent a legtöbb kiállítóhelyet, intézményt és kultúraközvetítőt. Az öt kiállítóhely 2023-ban 180 ezer látogatót fogadtak, a Gyulai Várszínházban pedig, amely a tavalyi évben rendezte meg hatvanadik évadát, a színdarabok bemutatása mellett alkotómunka is zajlik, a teátrum mostanában újra fénykorát éli – fogalmazott Görgényi Ernő.
A köszöntő után, a rendezvényen két idei évfordulóról is megemlékeztek: Wenckheim Krisztina 175 évvel ezelőtt, Göndöcs Benedek pedig 200 évvel ezelőtt született. A két évforduló tiszteletére Lovas-Tóth Kata olvasta fel Göndöcs Benedek beszédét, amelyet gróf Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina esküvőjén mondott el.
Az ünnepség a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertjével folytatódott. A magyar kultúra napi programsorozat január 23-án, kedden 19 órakor folytatódik a Gyula Várszínházban, ahol Edward Albee Három magas nő című darabját mutatják be.
Forrás: Gyulai Hírlap
