Magyarországon 120 ezer hektáron, éves szinten 190 milliárd forint értékben állítanak elő vetőmagot – mondta a Világgazdaságnak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke.
A szövetséghez tartozó vállalkozások összesített árbevétele csaknem 600 milliárd forint, de ennek a jelentős része egyéb üzletágakból származik. Az ágazat mintegy 2400-2500 főt alkalmaz főállásban, ugyanakkor a szántóföldi vetőmag-szaporításban hektáronként akár négy-öt fővel számolva 60 ezer idénymunkásnak is feladatot ad.
Kutatás-fejlesztési területen további csaknem 650 fő tevékenykedik a szektorban, közülük 150-en tudományos fokozattal rendelkeznek.
Takács Géza a koronavírus-járvány piaci hatásai kapcsán kiemelte: már március második felében felállítottak egy ötfős operatív csoportot, ami két hónapon át napi rendszerességgel gyűjtötte az adatokat, monitorozta az ágazat szereplőit, ha azok a termelés fennakadásairól, esetleg logisztikai nehézségekről számoltak be.
Az izoláció érdekében sokan átszervezték a működést, elvégre a kiemelt exporttevékenység miatt ugyanúgy útnak kellett indítani a kamionokat. Legfeljebb a hatósági ellenőrzések és a határátlépések terén volt lassulás, de minden vetőmag célba ért tavasszal.
Szakmaközi szervezetként a Vetőmag Szövetség jogkövetkezmény nélkül tárgyalhat költségekről, tájékoztató árat is hirdethet. Ez nem kötöttség, de viszonyítási pont, amióta bevezették, minimálisan térnek csak el a tényleges értékesítési adatok.
„Nem kótyavetyélik el a vetőmagot, de túlárazás sem jellemző. A kalászosoknál 107 ezer forint a tájékoztató ár tonnánként. Míg 20-30 éve 1,6-szoros szorzót alkalmaztunk a malmi búzához képest, azóta már kétszerest, elvégre javult annyit a genetika, a nemesítés, a feldolgozás, a csávázás. Ugyanakkor a hibrid növényeknél rendszerint a piacvezető szereplők hirdetnek először árat, s ahhoz alkalmazkodnak a többiek, átlagosan 35-40 ezer forintra áll be egy hektárnyi kukorica- vagy napraforgó-vetőmag” – részletezte a szakember.
A Magyarországon előállított vetőmag több mint a fele kerül exportra, de a pontos arány évről évre változik. A kivitelen nagyjából egyenlő részben osztoznak az Európai Unión belüli, illetve azon kívüli piacok.
Takács Géza kiemelte: az uniós tagországok közül Németország, Ausztria és Lengyelország jelentősebb partner, illetve a Balti államok.
A belső piac harmonikusnak mondható, hiszen kiszámíthatók a minőségi elvárások, a kereskedelmi szerződések és a szállítások ütemezése, de előállítói oldalon jelentős a konkurencia, elsősorban Franciaország és Románia révén. Az EU-n kívül, összhangban a külgazdasági stratégiával, Oroszországon, illetve a szovjet utódállamokon van a fókusz, mint például Moldova, Ukrajna, Fehéroroszország, Üzbegisztán, Türkmenisztán vagy Kazahsztán.
Forrás: Világgazdaság
