Jövőre fokozódhat a szárazság

Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője a 2017-es és az idei hőmérsékleti adatok alapján rámutatott: az idei nyár egy csapadékos és meleg arcát mutatta, bővelkedett szélsőségekben Míg a bolygó számos területén tomboló kánikula jellemezte a tavasz és a nyár első felét, addig idehaza sok nyaraló panaszkodott az esős, borús időjárásra – mondta az M1 Kék bolygó című műsorában.

Globálisan a második legmelegebb júniust tudhatjuk magunk mögött. Az idei június Magyarországon volt a legmelegebb, 15. az 1901-től rögzített mérések szerint. Ez azt jelenti, hogy az érték nagyjából a felső tíz százalékban van. A július az átlag körül alakult, erősen meghatározta az, hogy az időszak nagy részében labilis és magas nedvesség tartalmú levegő töltötte ki a Kárpát-medencét – fejtette ki.

Fejtörést okoz a kiszámíthatatlanság

A felhőszakadás károkat, az időjárás kiszámíthatatlansága pedig fejtörést okozott sokaknak, köztük például a borászoknak. Az idén a szüret is korábban kezdődött. A Balatonnál az Irsai Olivért, a Csabagyöngyét már júliusban elkezdték szüretelni – mondta Szövényi Áron, az Anonym Pince borásza.

Az áprilisi, májusi melegek nagyon gyorsan meghozták a virágzást is, nagyon gyorsan megindult áprilisban a szőlő. A szőlő elkanászodik, hogyha az ember nem figyel rá, és  május végére minden szőlőfajta elvirágzott – tette hozzá.

Korábban érett a dinnye is

A szokásosnál 2-3 héttel korábban érett a görögdinnye is, és sok esetben már akkor véget ért szezon, amikor még Lőrinc hozzá sem láthatott a kártékony tevékenységéhez. A gazdák azt mondják, hogy míg az ország egyik pontján a szárazság, másutt az eső okozott gondot.

A felhőszakadásokból nem egységesen részesült az ország, helyenként akár 90 milliméter eső is hullott, de a Tiszántúl térsége, a Nagykunság például aszályos jelleget mutatott júniusban, sőt a talajnedvesség abban a régióban az átlagosnál kevesebb – mondta a meteorológus.

Forrás: M1, hirado.hu